"Eddig nem dolgoztam sehol, mit írjak az önéletrajzomba?"

Pályakezdőként nagyon sokan felteszik ezt a kérdést maguknak. De vajon tényleg olyan nehéz feltölteni "tartalommal" egy CV-t?

  • Tóth Alexandra

Eddig még nem volt rendes munkám, csak pár napos diákmunkákat (bolti kisegítés, szórólapozás), stb. vállaltam. Ezek közül azonban egyik sem kapcsolódik a megpályázott munkámhoz, viszont nem akarom teljesen üresen hagyni a "munkatapasztalatok" részt sem. Mégis mit írjak bele?

Előfordulhat, hogy pályakezdőként úgy érzitek, nulla munkatapasztalattal vágtok neki az álláskresésnek, de ha jobban belegondoltok, ez egyáltalán nincs így. Hiszen tapasztalatot nem csak a munkahelyen lehet szerezni, ott vannak például az iskolai projektek vagy külföldi tanulmányutak (pl. Erasmus) is. De érdemes összeszedni a korábbi versenyeken - a TDK-n és az OTDK-n - való részvételt és a helyezéseket, a kiemelkedő sportteljesítményt, az elnyert ösztöndíjakat, a szakkollégiumi tevékenységet, a szakmai diákszervezetekben betöltött tisztséget, az ott végzett feladatokat is.

Ezeken kívül ne felejtsétek ki a CV-tekből azt sem, ha esetleg önkénteskedtek/önkénteskedtetek valamelyik szervezetnél, illetve ha részt vettetek különböző események vagy szakmai konferenciák szervezésében. Persze a diákmunkákat se hagyjátok ki, még akkor sem, ha egy-egy helyen csak néhány napot töltöttetek. Ilyenkor érdemes egy kicsit bővebben írnotok róla, hogy ott pontosan mi volt a feladatotok, illetve kiemelnetek azokat az elemeket, amelyek valamilyen szempontból kapcsolódnak a megpályázott munkához. (Például simán beleírhatjátok, hogy jó az állóképességetek, hiszen szórólapozás közben akár 6-8 órán keresztül is állnotok kellett.)

A legtöbb képzésen kötelező legalább néhány hét szakmai gyakorlatot is teljesíteni az évek alatt, ennek a helyét és idejét, valamint az ott végzett feladatokat se felejtsétek el feljegyezni. Minél több mindent soroltok fel - akkor is, ha ezek csak rövidtávúak voltak -, ezek mind-mind jó pontot érnek a HR-eseknél, hiszen azt látják, hogy aktív, szorgalmas, sokoldalú pályázókkal van dolguk.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.