Közel 25 ezer jelentkezőt várnak, elindult az idei nyári diákmunkaszezon

Itt a tanév vége, elindult a jelentkezés a július elejétől augusztus végéig tartó állami nyári diákmunka programra is. Mutatjuk hol és mennyiért dolgozhattok 2021-ben.

  • Eduline/MTI

Ami a legfontosabb, a főszabály az idén sem változott: 16-25 év közötti diákok, hallgatók pályázhatnak a programokra. Fontos, hogy ha még középiskolások vagytok (pontosabban 18 év alattiak), akkor szülői hozzájárulás is kell a jelentkezéshez.

Hol dolgozhattok?

Alapvetően két lehetőség - az önkormányzati és a versenyszféra - közül választhattok, az önkormányzati területhez tartozhatnak értelemszerűen az önkormányzati intézmények és az egyházi foglalkoztatók.Itt 4 és 6 órás melót vállalhattok. A versenyszférában pedig a turizmus, a vendéglátás és az agrár területekről válogathattok, akár napi 8 órában is.

Mennyi az annyi?

A havi munkabérként a szakképzettséget igénylő munkakörben 164.250 Ft/fő/hó, szakképzettséget nem igénylő munkakör esetében pedig 125.550 Ft/fő/hó. A napi 8 óránál (önkormányzati meló esetén 6 óránál) rövidebb munkaidőben esetén ez az összeg arányosan csökken.

Mi legyen benne a szerződésben?

A munkaszerződésben fel kell tüntetni az időtartamot, a fizetést, a munkakört. Fontos, hogy túlmunka nincs, a munkaközi szüneteknek hosszabbaknak kell lenniük, és nem végezhettek nehéz munkát.

A jelentkezés részleteiről a illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatalnál kaphattok infókat, illetve ott is regisztrálhattok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.