Pár nap van hátra a nyári szünetig, hamarosan beindul a nyári diákmunkaszezon is

A szakértők szerint 2021-ben a legtöbb munka bruttó 1200-1300 forintos órabér körül mozog majd, a tavalyi járványhelyzet miatt azonban valószínűleg sokkal nagyobb lesz az érdeklődés a cégek és a diákok körében is a nyári melókra. Az is megvan, kik kereshetik majd a legtöbbet a szünetben.

  • Csik Veronika

2020 után, idén megint több munkából válogathatnak majd a diákok és az egyetemi hallgatók is - mondta a Pénzcentrumnak Virág Viktor, a MADS – Márton Áron Iskolaszövetkezet igazgatósági tagja. Szerinte az idei nyári szezon már 2-3 hete elkezdődött, sokan jelentkeztek is az állásokra, a nagy roham a szabad pozíciókért azonban csak a pár nap múlva kezdődő nyári szünetben fog igazán megnőni.

A szakember szerint a cégek általában két kategóriában gondolkoznak, ha diákmunkáról van szó: vagy idénymunkára keresik a megfelelő diákmunkásokat vagy kifejezetten az utánpótlásra gondolnak, azaz a következő szakmai generáció képzésére fektetik a hangsúlyt. 

Mik a legnépszerűbb állások?

Ha valakinek az az elsődleges szempont, hogy gyorsan találjon munkát, akkor 2021-ben is válaszhat valamilyen fizikai munkákat, a címkézést, leltározást, csomagolást, ezenfelül az irodai adminisztrációs pozíciókat is. Gyorséttermi pozíciókra is jelentkezhettek, annyi különbséggel, hogy itt elvárnak egy bizonyos szintű távlati elköteleződést - mondta a szakember az oldalnak.

Mennyi az annyi?

2021-ben a legtöbb diákmunka a bruttó 1200-1300 forintos órabérsávban mozog. Virág Viktor kiemelte azt is, hogy a kötelező minimál bér a bruttó 963 Ft/óra, szerinte azonban ezzel általában vidéken lehet találkozni.

Persze vannak olyan munkák is, amik többet fizetnek, ilyen lehet például a kisegítő villanyszerelő, ahol bruttó 3000 Ft/óra a díjazás, vagy svéd nyelvtudással rendelkező ügyfélszolgálati gyakornok 2000 Ft/óra díjazásért. Az informatikus munkakörök fizetési pedig akár a 4000 Ft/órát is elérhetik.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.