A szakértők szerint 2021-ben a legtöbb munka bruttó 1200-1300 forintos órabér körül mozog majd, a tavalyi járványhelyzet miatt azonban valószínűleg sokkal nagyobb lesz az érdeklődés a cégek és a diákok körében is a nyári melókra. Az is megvan, kik kereshetik majd a legtöbbet a szünetben.
2020 után, idén megint több munkából válogathatnak majd a diákok és az egyetemi hallgatók is - mondta a Pénzcentrumnak Virág Viktor, a MADS – Márton Áron Iskolaszövetkezet igazgatósági tagja. Szerinte az idei nyári szezon már 2-3 hete elkezdődött, sokan jelentkeztek is az állásokra, a nagy roham a szabad pozíciókért azonban csak a pár nap múlva kezdődő nyári szünetben fog igazán megnőni.
A szakember szerint a cégek általában két kategóriában gondolkoznak, ha diákmunkáról van szó: vagy idénymunkára keresik a megfelelő diákmunkásokat vagy kifejezetten az utánpótlásra gondolnak, azaz a következő szakmai generáció képzésére fektetik a hangsúlyt.
Mik a legnépszerűbb állások?
Ha valakinek az az elsődleges szempont, hogy gyorsan találjon munkát, akkor 2021-ben is válaszhat valamilyen fizikai munkákat, a címkézést, leltározást, csomagolást, ezenfelül az irodai adminisztrációs pozíciókat is. Gyorséttermi pozíciókra is jelentkezhettek, annyi különbséggel, hogy itt elvárnak egy bizonyos szintű távlati elköteleződést - mondta a szakember az oldalnak.
Mennyi az annyi?
2021-ben a legtöbb diákmunka a bruttó 1200-1300 forintos órabérsávban mozog. Virág Viktor kiemelte azt is, hogy a kötelező minimál bér a bruttó 963 Ft/óra, szerinte azonban ezzel általában vidéken lehet találkozni.
Persze vannak olyan munkák is, amik többet fizetnek, ilyen lehet például a kisegítő villanyszerelő, ahol bruttó 3000 Ft/óra a díjazás, vagy svéd nyelvtudással rendelkező ügyfélszolgálati gyakornok 2000 Ft/óra díjazásért. Az informatikus munkakörök fizetési pedig akár a 4000 Ft/órát is elérhetik.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
