Egyre több egyetemista költözik haza? Felborította az albérletpiacot a járvány

A koronavírus-járvány nemcsak a budapesti lakások bérleti áraira volt hatással.

  • Eduline

Rentingo.com több mint 30 ezer fővárosi bérlő adatai alapján számol be arról, hogy a koronavírus-járvány kitörését követően megugrott azoknak a fiataloknak a száma, akik saját bérlemény helyett továbbra is a szülőkkel élnek egy háztartásban - írja az oldalra hivatkozva a hvg.hu.

Amíg 2019-ben a bérlők 56 százaléka a 18-25 éves korosztályból került ki, arányuk 2021-re 35 százalékra csökkent

– állapítják meg. Kisebb mértékben, de csökkent a lakótársakkal közösen ingatlant bérlő között is a fiatalok aránya. Amíg közöttük 2019-ben 66 százalék volt a 18-25 évesek aránya, 2021-re ez 51 százalékra csökkent.

Ez nem is meglepő, hiszen sokan a járvány első hulláma alatt - főleg a kollégiumi bezárások és a diákmunkalehetőségek csökkenése miatt - hazaköltöztek a szüleikhez, vagy visszaköltöztek vidékre. A kérdés az, vajon 2021 szeptemberétől változik-e annyit a helyzet, hogy a tanévkezdésre már a kollégiumokba és az albérletekbe is visszaköltözhetnek az egyetemisták.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Nyelvtanulás
Palotás Zsuzsanna

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna