Milyen anyagi terhek nyomják a külföldön tanuló egyetemisták vállát?

Bár az egyetemek egyre több országban online oktatásra tértek át, a külföldön tanuló magyar diákok egy része továbbra is külföldön tartózkodik. Mutatjuk, mit kell tudnotok, ha külföldön vagytok.

  • Eduline

A lakásbérletek felmondási ideje akár több hónap is lehet, ezért vannak diákok, akik külföldön munkát vállalnak annak érdekében, hogy az egyetemi tandíj összegét és a külföldön tartózkodás költségeinek fedezetét részben, vagy egészben előteremtsék - írja az Adózóna.

Pixabay

Felvételi és egyetem külföldön? 

A magyar diákok körében még mindig az brit, a német és az osztrák egyetemek a legnépszerűbbek, de a francia, a dán, a holland és a svéd intézmények is egyre felkapottabbak. Az utóbbiak közül Dánia és Hollandia a következő évektől még kedveltebb úti cél lehet, mivel a Brexit miatt jelentősen csökkenhet az Angliába felvételizők száma.

Egyáltalán nem meglepő, hogy a végzős diákok közül sokan döntenek a külföldi továbbtanulás mellett. Ehhez viszont sok mindent kell mérlegelni, többek között a kinti tanulással járó kiadásokat is. Már összeszedtük, hogy a legnépszerűbb célországokban milyen tandíjakkal, megélhetési költségekkel, rejtett és egyszeri kiadásokkal kell számolnotok.

Azonban a tandíj mellett, ha külföldön tanultok, gyakornokoskodtok vagy dolgoztok, akkor nem árt más dolgokkal is tisztában lenni. Például azzal, kinek és hogyan kell adóznotok, ki fizeti utánatok a társadalombiztosítási járulékot vagy milyen egészségügyi ellátások vonatkoznak még rátok. Részleteket az Adózóna cikkében olvashattok. 

Koronavírus alatt külföldön: erre számíthattok, ha most felvételiztek

Évek óta egyre több magyar diák kezdi el az egyetemet külföldön. A koronavírus második hulláma alatt azonban a jelentkezők felvételijét komolyan befolyásolja a vírushelyzet. Mutatjuk, mi a szabály a nagy egyetemeken.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu