Friss fizetési adatok - ezekkel a diplomákkal kereshetitek a legtöbbet

395 ezer forint volt a bruttó átlagkereset az első fél évben - derül ki a KSH legfrissebb számaiból. De kik keresnek a legtöbbet?

  • Eduline/MTI

Az első fél évben a bruttó átlagkereset 395 ezer forint, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 262 600 forint volt, mindkettő 9,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. Júniusban a bruttó átlagkereset 421 700 forint volt, 15,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban - jelentette nemrég a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Nyáron a diákok is dolgoztak, ugyanis idén is elindult az állami diákmunkaprogram, amiben a 16-25 év közötti, nappali tagozatos tanulók vehettek részt júliusban és augusztusban. Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára szerint 2020-ban az önkormányzati diákmunka dominált 26 500 fővel, a turizmus vendéglátás területén közel 3000, míg a mezőgazdaság területén 450 diák dolgozott. A legtöbben Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében vettek részt a programban, valamint Békés és Hajdú-Bihar megyékben is sokakat foglalkoztattak.

De vajon mennyit keresnek a legnépszerűbb képzéseken végzett diákok?

Korábbi cikksorozatunk első részében megnéztük az utóbbi évek statisztikái alapján a top három szak fizetéseit - ezek alapján gazdálkodási és menedzsment, kereskedelem és marketing és pszichológia szakon ilyen fizetésekkel számolhattok. Utánajártunk a negyedik, ötödik és hatodik helyen szereplő szakok bérezésének is - itt nézhetitek meg, mennyit keresnek mérnökinformatikus, turizmus-vendéglátás és ápolás-betegellátás szakon végzettek. Ebben a cikkben pedig azt néztük meg, milyen fizetésre számíthattok majd, ha programtervező informatikus, pénzügy és számvitel, gazdaságinformatikus vagy kommunikáció- és médiatudomány szakon végeztek.

A szaktanárok szerint komoly gondok vannak az új tankönyvekkel

Az irodalomkönyvek gyerek-, nyelv- és 21.század ellenesek és megúszásra játszanak, a történelemkönyvek pedig zanzásított verziók és nincs bennük kevesebb tananyag, csupán kevesebb oldalba sűrítették az eddigit - a szaktanárok szerint vannak gondok az új tankönyvekkel.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.