Melyik diplomával lehet a legtöbbet keresni? Itt vannak a számok

Az év első öt hónapjában a bruttó átlagkereset 390 ezer, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 259 ezer 300 forint volt - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nemrég közzétett adataiból. De vajon melyik népszerű diploma éri a legmagasabb fizetést? Mutatjuk.

  • Eduline/MTI

A közfoglalkoztatottak nélkül számolva 409 ezer 800 forint volt a bruttó átlagkereset májusban - derül ki a legfrissebb statisztikákból. Január-májusban a reálkereset 5,1 százalékkal emelkedett, a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 3,5 százalékos növekedése mellett.

De vajon mennyit keresnek a legnépszerűbb képzéseken végzett diákok?

Az idei felvételi alapján itt nézhetitek meg, hogy melyik szakok kerültek be a top 10-be. Cikksorozatunk első részében megnéztük az utóbbi évek statisztikái alapján a top három szak fizetéseit - ezek alapján gazdálkodási és menedzsment, kereskedelem és marketing és pszichológia szakon ilyen fizetésekkel számolhattok. Utánajártunk a negyedik, ötödik és hatodik helyen szereplő szakok bérezésének is - itt nézhetitek meg, mennyit keresnek mérnökinformatikus, turizmus-vendéglátás és ápolás-betegellátás szakon végzettek. Ebben a cikkben pedig azt néztük meg, milyen fizetésre számíthattok majd, ha programtervező informatikus, pénzügy és számvitel, gazdaságinformatikus vagy kommunikáció- és médiatudomány szakon végeztek.

Több százezer forintot kereshettek ezekkel a képzésekkel - fizetési adatok

Cikksorozatunk harmadik részében megnéztük, hogy milyen fizetéssel számolhattok, ha a top 10 szakok közül a 7.8.9. és 10. helyen végzett szakokon szereztek majd diplomát.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.