Háromezerrel kevesebb a munkanélküli a 15-24 évesek között, mint tavaly ilyenkor

Csökkent a 15-24 éves munkanélküliek száma az elmúlt egy évhez képest, háromezer fővel kevesebben nem tanulnak vagy dolgoznak.

  • Eduline/MTI

A 15-24 éves munkanélküliek száma 35 ezerre, munkanélküliségi rátájuk 10,9 százalékra csökkent - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból. Az idén januárral záruló háromhónapos időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 160 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,4 százalék volt, az egy évvel korábbihoz képest 9,5 ezerrel, illetve 0,2 százalékponttal kevesebb.

Háromezerrel kevesebb a fiatal munkanélküli

2019 január végén a 15-24 éves munkanélküliek száma 38 ezer, munkanélküliségi rátájuk 11,4 százalék volt. Vagyis háromezer fővel kevesebb munkanélküli van ma ebben a korcsoportban. Az viszont továbbra is igaz, hogy a munkanélküliek több mint egyötöde a 15-24 évesek közül került ki.

A munkanélküliség változása egyébként nyomon követhető volt az elmúlt időszakban is: év elején megírtuk, hogy a 24 évesnél fiatalabbak 13 százaléka hivatalosan is munkanélküli. Bár a rövidtávú összehasonlítás esetén a munkanélküliség növekedéséről számoltunk be, az elmúlt egy évhez viszonyítva az látszik, kevesebb a tizen-, huszonéves munkanélküli.

Ennyit kell fizetnetek, ha nem tanultok és nem is dolgoztok

Milyen kötelezettséggel jár, ha valaki már nem tanul, de még munkát sem talált? A TB (társadalombiztosítás) járulékról minden végzős egyetemistának tudnia kell.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.