Az egyetem után elkezdtetek dolgozni, vagy az év vége előtt éppen belekóstoltatok a munkába? Akkor ezeket a szabályok nektek is ismernetek kell az év végi szabadságokról.
Fontos, hogy a Munka törvénykönyve szerint az év végéig mindenkinek ki kell adni az éves szabadságát, a jogszabály megsértésnek számít ha ez elmarad, akkor is, ha a munkavállaló sem akar az adott időszakban szabadságra menni.
Mikor maradhatnak meg a szabadságok a követekező évre?
Néhány rendelkezés lehetőséget ad a szabadság átvitelére a következő évre. Egyik ilyen az életkor után járó pótszabadság (ez életkortól függően 1-10 nap lehet), amely a következő év végéig adható ki. Ez főként az idősebb munkavállalók esetében ad nagyobb mozgásteret, ugyanakkor a pótszabadság átviteléről még ebben az évben írásban meg kell állapodni a feleknek.
A szabadság abban az esetben csúszhat még át 2020-ra, ha a 2019. végén kezditek meg a szabadságotokat, ekkor ugyanis 5 munkanapot áttolhattok jövőre, azaz ha valaki már idén december 30-án hétfőn szabadságra megy, még 2019-es szabadságkerete terhére egészen január 8-ig pihenhet, amennyiben a szabadságát közben nem szakítja meg.
Azoknál viszont, akik október 1-jén vagy azt követően kezdték munkaviszonyukat, az adott időszakra járó szabadság a következő év március 31-éig felhasználható. Az is nagyon fontos, hogy a ki nem vett szabadság pénzben nem váltható meg, arra csak a munkaviszony megszűnése esetén van lehetőség.
A szabadságokról bővebben itt olvashattok el mindent, amit pályakezdőként tudni kell:
A legfontosabb kérdések pályakezdőként: minden, amit a szabadnapokról tudni kell
Pályakezdőként sokszor útvesztőnek tűnhet a rengeteg szabály és törvény, ami meghatározza a mindennapjaitokat. Sokan azonban még akkor sem teszik fel a kérdéseiket, ha valamit nem értenek. Pontosan mik határozzák meg a szabadnapjaitok számát, és milyen szabályok vonatkoznak rátok pályakezdőként vagy diákként? Most minden kérdésetekre választ kaphattok.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Kedden 8 órakor kezdődik az emelt szintű biológiaérettségi. A tavalyi pontszámok tükrében legalább 60-70 százalékos emelt szintű bioszérettségire van szüksége azoknak a diákoknak, akik valamelyik orvosi szakra készülnek. És ez is csak akkor lehet elég, ha a középiskolai bizonyítványuk színötös volt, a főtárgyakból a középszintű érettségijük 90 százalék körüli és kimaxolják az összes intézményi pontot.
Gyermekközpontú szemléletet, gyors intézkedéseket és három hónapos akciótervet ígér Lannert Judit, a leendő oktatási miniszter frissen létrehozott Facebook-oldalán megosztott első bejegyzésében.
Lannert Judit a meghallgatásán arról beszélt, hogy a koragyermekkori nevelés területe az elmúlt években elhanyagolódott, miközben számos későbbi hátrány már ebben az időszakban kialakul. Ezért az első hónapok egyik fontos feladata lesz az óvodai nevelés országos alapprogramjának és személyi feltételeinek felülvizsgálata.
A Nobel-díjas magyar kutató is szerepet kap az új egészségügyi vezetés munkájában. Hegedűs Zsolt leendő egészségügyi miniszter hétfőn jelentette be, hogy felkérte Karikót a minisztérium mellett létrejövő tanácsadó testületben való részvételre. A kutató a felkérést elfogadta.
Dr. Tölgyesi Csaba elnyerte a rangos Frontiers Planet Prize nemzeti bajnoki címét, amellyel bekerült a fenntarthatóságért dolgozó tudósok globális elitjébe.
Több gyakorló tanár, iskolaigazgató és oktatási szakember mellett a frissen végzett orvos, Dr. Kincse Csongor is tagja lesz az Országgyűlés nyolcfős Oktatási Bizottságának.
Tarr Zoltán arra is utalt, végül miért döntöttek másképpen.
