Az államtitkár szerint a szakmával rendelkező fiatalok nagyobb eséllyel indulnak az életben

"Egy szakma mindenképpen kell", amelyre később lehet építeni középfokú és felsőfokú végzettséget, illetve nyelvtudást; a szakmával rendelkező fiatalok nagyobb eséllyel indulnak el az életben - mondta a Pénzügyminisztérium (PM) foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkára kedden Budapesten.

  • Eduline/MTI

Bodó Sándor államtitkár a napokban rendezett szakmai kiállításon az MTI-nek elmondta, nem kell, hogy már az általános iskola végén a diákok meg tudják mondani, hogy pontosan milyen szakmát akarnak választani, de célszerű lenne, ha legalább már az irányt meg tudnák határozni.

Biczi Orsolya, a Miniszterelnökség miniszteri biztosa arra hívta fel a fiatalok figyelmét, hogy olyan szakmát válasszanak, amellyel el tudnak helyezkedni és amelyből meg is tudnak élni itt Magyarországon. Hozzátette, az országban ma már valóságos verseny folyik a vállalatok között a jó szakemberekért és ez a tendencia a jövőben is folytatódni fog.

Ahogy beszámoltunk róla, szeptember 30-án megjelent az Országos Képzési Jegyzék módosításáról szóló kormányrendelet, amely radikálisan lecsökkentette a szakképzésben 2020. szeptember 1-jétől megszerezhető szakmák számát. A legtöbbet pedig csak iskolai rendszerű képzésben, azon belül pedig csak nappali vagy esti tagozaton lehet majd megszerezni, minimum két év alatt - iskolarendszeren kívüli, vagyis tanfolyami formában nem. A szakgimnáziumok új neve technikum, a szakközépiskoláké pedig szakképző iskola lesz.

Azonban ha nem jelenik meg újabb szakmalista, csökkenni fog a felnőttképzésben indított tanfolyamok száma, az iskolai rendszerű képzésben pedig az esti tagozat jelentősége nőhet meg. Ugyanakkor még nagyon sok a kérdőjel - mondta a Felnőttképzők Szövetségének elnöke az Eduline-nak a szakképzési rendszer 2020 szeptemberében élesedő átalakításával kapcsolatban.

Itt a teljes lista: ilyen OKJ-s képzések közül válogathattok jövőre

Szeptember 30-án megjelent az Országos Képzési Jegyzék módosításáról szóló kormányrendelet, itt a teljes lista, milyen képzéseket tanulhattok 2020. szeptember 1-jétől.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.