Diákmunka: többféle formában lehet dolgozni, erre is érdemes odafigyelni

Számítanak-e a nyugdíjszámításkor azok a hónapok vagy akár évek, amelyeket az egyetem, főiskola vagy éppen a középiskola mellett dolgoztatok végig?

  • Eduline

A Pénzcentrum cikkéből kiderül: a legtöbb diák és hallgató iskolaszövetkezeten keresztül vállal munkát tanulmányai mellett. Ez egy kedvezményes foglalkoztatási forma, hiszen a bérüket egyedül a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége terheli (15 százalék).

Társadalombiztosítási szempontból mint nappali tagozatos tanulók vagy hallgatók egészségügyi szolgáltatásra jogosultak, így nem terheli egészségügyi járulékfizetési kötelezettség - így például táppénzre sem jogosultak. A munkabérből nyugdíjjárulék sem vonnak le, így szolgálati idő sem keletkezik.

A lapnak nyilatkozó szakember szerint a másik – ám nem tipikus – út, ha egy egyetemista munkaszerződés alapján végez munkát. Adózási szempontból a diákok munkaviszonyból származó jövedelme ugyanúgy bérjövedelemnek tekintendő, mint bármely más munkavállaló esetében. A tanulónak juttatott járulékalapot képező jövedelem után a tanuló 8,5 százalék egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot, továbbá 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet. Vagyis ezt a munkaviszonyt a majdani nyugdíja számításánál is figyelembe veszik.

Tíz fontos tipp a diákmunkához

Nyári munkát vállaltok? Érdemes tisztában lenni a legalapvetőbb szabályokkal, lehetőségekkel és kötelezettségekkel.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.