Itt van a pedagógusok száma, fizetése és helyzete: a legfrissebb adatok

A pedagógusok bérezése rendszeresen előkerülő téma, hol a jövőre vonatkozó béremelések, hol a jelenlegi súlyos helyzetekről apropóján. De mit mutatnak a kutatási adatok, és mit gondolnak a szakemberek a fennálló helyzetről? Összegyűjtöttük a legfontosabb nyilatkozatokat és a legfrissebb statisztikákat.

  • Eduline

A friss diplomás-pályakövetési kutatás eredményei szerint a pályakezdő pedagógusok átlagjövedelme havi bruttó 285 183 forint. Van azonban néhány - ehhez képest -kiemelkedő egyetem a listában, amelyeknek diplomásai egészen más havi jövedelemről számolhatnak be. A Kodolányi János Egyetem, Dunaújvárosi Egyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem pedagógus képzést végzői havi bruttó 400 ezer forintot kapnak, akik pedig a Budapesti Corvinus Egyetem, az Óbudai Egyetem, valamint a Budapesti Gazdasági Egyetemen diplomáztak szintén hasonló (bruttó) 350-400 ezer forint körüli jövedelmet kapnak a kutatás eredményei szerint.

Felvi

A 2018-as diplomás-pályakövetési kutatás eredményei a végzés után 1,5–3,5 évvel (vagyis 2017 decemberében) elért, 2014-ben és 2016-ban diplomázottak jövedelmére vonatkoznak. Az ábrán jól látszik, van egy harmadik besorolás, amely szerint bruttó 300-350 ezer forint körül is lehet keresni, ők többek között a Nyíregyházi Egyetemen, a Pannon Egyetemen, az Eszterházy Károly Egyetemen és a Miskolci Egyetemen végeztek.

A pedagógusok fizetése ezzel az összes létező képzési terület közül egyedül a bölcsészettudományi, a sporttudományi, az agrár, a természettudomány, és művészeti területek diplomás dolgozóinak fizetését előzi meg (pár ezer forinttal) a bértáblán.

Súlyos bérkérdés

Nem olyan régen számoltunk be annak a Facebookon elindított akciónak a részleteiről, amelyben arra kérték az oktatásban dolgozókat, osszák meg, mennyit visznek haza havonta, ezért hány évet tanultak és hány év gyakorlat áll mögöttük. "A pedagógusok hatodik éve nem kapnak béremelést, ezenkívül a nevelést, oktatást segítő kollégáink bérei még ennél is megalázóbbak" - írta a kampány kezdetekor a Pedagógusok Szakszervezete Országos Ifjúsági Tagozata.

A Totyik Tamás szakszervezet alelnöke azóta azt nyilatkozta az Eduline-nak:

Nagyon leszakadt a versenyszférától a bérezés, ezzel kapcsolatban komoly lépéseket kell majd az oktatási kormányzatnak tennie, hogy ne szívja el a versenyszféra a jó szakembereket a pályáról.

Szerinte ha nem lesz számottevő változás, 10-15 év múlva egyszerűen nem marad majd pedagógus az állami oktatásban.

Hány pedagógus dolgozik ma Magyarországon?

Friss adatok szerint az általános iskolákban a legrosszabb a helyzet: az elmúlt tanévben összesen 76 461-en tanítottak - ez körülbelül húszezer pedagógussal kevesebb, mint harminc éve. Ezzel ellenben a középiskolákban dolgozó pedagógusok száma az adatok szerint még javult is az elmúlt 20-30 évhez képest. Az óvodapedagógusokról pedig annyi látható: számuk nemigen változott az évek során, a tavalyi év sem mutatott nagyobb eltérést.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

„Mentsék meg a gyermekem osztályfőnökét!" - levelek pedagógusoktól, szülőktől

Rengeteg levél érkezik a Pedagógusok Szakszervezetéhez (PSZ) pedagógusoktól, szülőktől, nyugdíjas és pályaelhagyó pedagógusoktól. „Iktatnánk mindet sorra, de némelyikhez, az életpálya jótékony takarója alá rejtett, egyéni sorsokat mégis felfedő írásokhoz nem találtunk iktatószámot" - írja a szervezet.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.