Itt vannak a pontos adatok: ennyi pedagógus dolgozik ma Magyarországon

Pontosan hány pedagógus dolgozik a magyarországi általános iskolákban, középiskolákban és óvodákban? Itt vannak a friss statisztikák.

  • Eduline
MTI

Az általános iskolákban a 2013/2014-es tanévig folyamatosan csökkent a tanárok száma, majd javulás következett. A 2015/2016-os tanévben 77 120 tanár, 2017/2018-ban pedig 77 093 tanár volt az általános iskolákban. A friss adatok szerint, az elmúlt tanévben 76 461-en tanítottak. Ez nagyjából húszezer főállású pedagógussal kevesebb annál, mint ahányan a 1990/1991-es évben dolgoztak az iskolákban – ekkor még 96 791-en voltak a pályán.

A középiskolákban és az óvodákban kevésbé szembetűnő a változás

A 2018/2019-es tanévben a gimnáziumi és szakgimnáziumi pedagógusok 36 099-en voltak, míg az ezt megelőző tanévben valamivel többen – 36 653-an – tanítottak az említett területeken. Viszont összességében a középiskolákban mindenképpen jobb a helyzet, mint a kilencvenes években, ugyanis 1990/1991-es tanévben még csak 22 902 pedagógussal számolhattak, ez a szám pedig azóta folyamatosan növekszik – évente csupán néhány száz tanár a különbség az előző tanévhez képest.

„Most már szinte lasszóval sem lehet óvodapedagógust fogni" - több százan hiányoznak a rendszerből

„Most már szinte lasszóval sem lehet óvodapedagógust fogni" - mondta az Eduline-nak Verba Attiláné, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) óvodapedagógiai tagozatának elnöke. Az egész pedagóguspályát érinti az elöregedés, becslések szerint öt éven belül az óvodapedagógusok egyharmada nyugdíjba megy vagy elhagyja a pályát, és nincs utánpótlás.

Az óvodapedagógusok körében a legkevésbé szembetűnő a változás – már 29 éve 30-34 ezer között mozog a pedagógusok száma. A kétezres évek elején 30 531-en, a 2017/2018-as tanévben 31 476-an, tavaly pedig 31 313-an dolgoztak a szakmában.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István