Rugalmas munkaidő? Folyamatos tanulás? Mit tartanak fontosnak a pályakezdők?

Jelenleg a munkaerőpiacon az Y generáció tagjai a legiskolázottabbak, szakmai tapasztalattal azonban nem minden esetben rendelkeznek, és nehezen tudják elméleti tudásukat a gyakorlatba átültetni.

  • Eduline

Becslések szerint jövőre a munkavállalók fele, 2025-re pedig 75%-a az Y generációból fog kikerülni – mondta el Karvalics Mária, a magyarországi Adecco Kft. HR menedzsere. Az Adecco Csoport 47 országban szervez egy hónapos gyakornoki programokat.

„Az Y – és a munkaerőpiacon szintén egyre hangsúlyosabb Z – generáció tagjai egy jóval modernebb és gyorsabb világba születtek és nőnek fel, ahol rengeteg alternatíva közül választhatnak. A cégeknek ezért meg kell érteniük, hogy a pályakezdők és a fiatalok számára a rugalmas időbeosztás, a folyamatos kihívások és a tanulás lehetősége jellemzi az álommunkahelyet. A szülői háttér és a családalapítás kitolódása miatt pedig ha az adott munkakör nem elég motiváló, sokkal könnyebben váltanak munkahelyet, mint az idősebb korosztály, nehezebb tehát kivívni náluk az elköteleződést” – mutatott rá a fiatal munkaerő sajátosságaira Karvalics Mária.

Bruttó 334 ezer forint: megvan, mennyit keresnek a három-öt éve végzett diplomások

334 667 forint - ennyi a diplomás-pályakövetési felmérésben megkérdezett, 2014-ben és 2016-ban végzett diplomásainak bruttó átlagbére.

Jelenleg minden céget az foglalkoztat, hogy az X és Y generáció hogyan tud hatékonyan együtt dolgozni. „Nem feltétlenül kell, hogy problémát okozzon, hogy különböző korosztályok dolgoznak együtt, hiszen a családon belül is éppen ez a helyzet. Az X generáció tagjai ugyanis nagy valószínűséggel Y vagy Z generációs gyermeket nevelnek. Ahogy a mindennapi életben, úgy a munkahelyen is tanulhat egymástól a két generáció, ami hasznos lehet a cég számára is. Ha az Y generáció a fejlődés és a kérdezés lehetőségét látja az idősebb kollégákban, pozitívan állnak hozzájuk. Emellett rendkívül nyitottak minden változásra, és otthonosan mozognak a digitális világban. Az idősebbek pedig éppen ezt a nyitottságot tanulhatják meg a fiataloktól, ezáltal könnyebben tudják befogadni a változásokat, és alkalmazkodni hozzájuk” – mondta el Karvalics Mária.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Suli mellett dolgoznál? A Jobline megoldja!

Egészítsd ki zsebpénzed, válogass a legjobb diákmunkák közül a jobline.hu oldalon! Jelentkezz még ma!

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.