A munkaerőhiány a versenyszférában a mérnöki tevékenységnél, az ipari ágazaton belül a fizikai munkát igénylő állásokban, a közszférában pedig az orvos, a szakápoló és a közegészségügyi szakértői pozícióban jelentkezik leginkább - derül ki a Szent István Egyetem kutatásából, amelyet a BDO Magyarország támogatott.
Közel 200 vállalat és intézmény bevonásával tavaly év végén lefolytatott felmérésben a megkérdezettek köre lefedte az ipar, a kereskedelem, a pénzügyi szektor, az informatika, a szolgáltatás és a közigazgatás területét. A válaszadó cégek között legnagyobb részt, 22,9 százalékot az 1000 embernél többet foglalkoztató cégek képviseltek. A felmérésben megkérdezett vállalatok 23,9 százalékának az éves árbevétele 1 és 10 milliárd forint között, 19,5 százalékának 10 és 100 milliárd forint között mozog.
A válaszadó szervezeteknek 50 százaléka jelzett vissza 10 százaléknál alacsonyabb fluktuációs arányt, 10 és 20 százalék közötti érték jellemző a megkérdezettek 20 százalékára. A vállalatok 14 százaléka ugyanakkor 20 és 40 százalék közötti fluktuációs arányról számolt be.
Több ezren jelentkeztek ezekre az alapképzésekre: a műszaki képzések top 10-es listája
Évről évre a legnépszerűbb alapszakok között vannak a műszaki képzések is. Nézzük, idén hányan jelentkeztek gépészmérnöki, villamosmérnöki vagy járműmérnöki szakra. Itt találjátok az összes és az első helyes jelentkezők számát.
A munkaerőhiány kialakulását minden munkakörben több tényező befolyásolja, de eltérő mértékben - mutatnak rá az elemzésben. Az átlagbérek folyamatos és gyors emelkedése ellenére a legtöbb nehezen betölthető munkakörben fontos tényező a kínált munkabér alacsony szintje. Ugyanakkor a fizikai dolgozóknál a külföldi kivándorlás jelenti a legnagyobb problémát. A versenyszférában a konkurens cégek, míg a közszférában a versenyszféra elszívó hatását említették a legtöbben.
A kutatásban részt vevő szervezetek 50 százaléka teljesítményértékelési és prémium rendszereket működtet, 47 százalékuk nagy hangsúlyt helyez a munkakörülmények javítására, és szintén 47 százalékuk alkalmaz rugalmas munkaidőt a munkatársak hosszú távú megtartása érdekében.
A válaszadók szerint a kormány a leghatékonyabban a bértámogatási rendszer kiterjesztésével, az adózási és járulékrendszer átalakításával, valamint különféle lakhatási támogatások (építés, munkásszállás, albérlet) alkalmazásával léphetne fel a munkaerőhiány ellen.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
