Ennyi az átlagos magyar fizetés: bruttó 345 ezer forint

A bruttó átlagkereset 343 500, a nettó 228 400 forint volt januárban - jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

  • MTI

A 2,7 százalékos inflációval számolva a reálkeresetek 7,7 százalékkal voltak magasabbak a tavaly januárinál. A közfoglalkoztatottak nélkül számolva 354 200 forint volt a bruttó átlagkereset a legalább öt dolgozót teljes munkaidőben foglalkoztató vállalkozásoknál, költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél. vállalkozásoknál 11,6 százalékos, a költségvetési szektorban 3,8 százalékos volt a béremelkedés a közfoglalkoztatottak nélkül. A különböző  kedvezmények figyelembevételével számított nettó átlagkereset pedig 10,8 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához képest.

A feldolgozóiparban 11,1 százalékkal 366 ezer forintra, az építőiparban 10,7 százalékkal 263 ezer forintra, a pénzügyi biztosítási területen 13,3 százalékkal, 634 ezer forintra nőttek a bruttó átlagkeresetek.  A mezőgazdaságban 14,5 százalékos emelkedéssel 265 ezer forint volt a bruttó  átlagkereset. A költségvetési szektoron belül a közigazgatásban 4,0 százalékkal  394 ezer forintra, az oktatásban 2,7 százalékkal 320 ezer forintra az egészségügyben 15,9 százalékkal 343 ezer forintra nőttek a keresetek. 

Ennyit keresnek a pályakezdők a legnépszerűbb szakokon szerzett diplomával

Gazdasági, műszaki, informatikai, jogi képzések - évről évre ezek a legnépszerűbbek a felsőoktatási felvételin, a legtöbb diák által választott szakra, a gazdálkodási és menedzsmentre tavaly például több mint 4200-an jelentkeztek. A népszerűségi listán előkelő helyen szerepel a mérnökinformatikus, a pszichológia, a gépészmérnöki, a kereskedelem és marketing, a turizmus-vendéglátás, a programtervező informatikus szak is.

A foglalkoztatottak száma 2,1 százalékkal 3 millió 64 ezerre emelkedett idén januárra a közfoglalkoztatottak nélkül, akik 26 százalékkal kevesebben 112 ezren maradtak.  A mezőgazdaságban 5,0 százalékkal csökkent az alkalmazottak száma, az iparban 1,4 százalékkal, az építőiparban 8,1 százalékkal nőtt a létszám. Öt százalékkal többen dolgoztak az idegenforgalomban és 4,3 százalékkal nőtt az infokommunikáció terén alkalmazottak száma. A közigazgatás és védelem területén 3,4 százalékkal csökkent a létszám, az oktatásban 0,4, az egészségügyben 0,3 százalékkal többen dolgoznak januárban mint egy évvel azelőtt, de a szociális ellátás területén 10,4 százalékkal csökkent a létszám. 

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.