Gazdasági, műszaki, informatikai, jogi képzések – évről évre ezek a legnépszerűbbek a felsőoktatási felvételin, a legtöbb diák által választott szakra, a gazdálkodási és menedzsmentre tavaly például több mint 4200-an jelentkeztek. A népszerűségi listán előkelő helyen szerepel a mérnökinformatikus, a pszichológia, a gépészmérnöki, a kereskedelem és marketing, a turizmus-vendéglátás, a programtervező informatikus szak is. Nem véletlenül: az informatikai, műszaki és gazdasági területen végzett diplomásokra van a legnagyobb igény a munkaerőpiacon, ez pedig a fizetéseken is jól látszik.
A diplomás pályakövetési rendszer 2017-es adatai alapján a BA- és BSc-diplomások közül az informatikai végzettségűek vihetik haza a legmagasabb fizetést, már pályakezdőként 340-360 ezer forintos havi bruttó átlagjövedelemmel számolhatnak. Hasonlóan magas fizetésre számíthatnak a műszaki képzésen diplomát szerző hallgatók is, bruttó átlagjövedelmük 300-350 ezer forint körül mozog. Az egyik legnépszerűbb szak még mindig a gépészmérnöki (bruttó havi 320-390 ezer forintos átlagjövedelem), de sokan választják a villamosmérnökit (bruttó havi 340-410 ezer forint átlagjövedelem) és az építészmérnöki (bruttó havi 220-260 ezer forint átlagjövedelem) képzést is.
Ennyit keresnek a frissdiplomások: akár havi több százezer forintot is hazavihetnek
Mennyit keresnek a különböző szakokon végzett, néhány év munkatapasztalattal rendelkező fiatal diplomások? Mutatjuk, mennyi az átlagos havi keresetük, de az adatokból kiderül az is, hogy hol a legtöbb álláskereső vagy kik választják a továbbtanulást a diploma után is.
A legnépszerűbb szakok közül a kereskedelem és marketing, valamint a pénzügy és számvitel képzésen is sokan szereznek diplomát, átlagos bruttó jövedelmük 260-340 ezer forint, míg a gazdálkodás és menedzsment képzésen végzettek ennél valamivel többet vihetnek haza, átlagosan bruttó 300-350 ezer forintot.
Sokan persze nem állnak meg az első diplománál, a mesterszakos végzettségűek átlagjövedelme egyes képzési területeken pedig jóval magasabb, mint az alapszakokos diplomásoké. Míg egy informatikus Bsc-diplomával havi 340-370 ezer forintot kereshet, addig egy mesterdiplomás ugyanezen a területen akár havi 440-470 ezer forintot is kaphat. Hasonló a helyzet a műszaki végzettséggel is: míg az alapszakon végzettek bruttó havi átlagjövedelme 290-340 ezer forint, addig azok, akik továbbtanultak, ennél 50-60 ezer forinttal magasabb fizetésre számíthatnak. A gazdasági területen a vezetés és szervezés, illetve a vállalkozásfejlesztés mesterszak végén 270-330 ezer forint közötti fizetésre lehet számítani. A szintén népszerű pszichológia szakon végzettek pedig 200-250 ezer forintos fizetéssel számolhatnak pályakezdőként.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Kevesebben jelentkeztek idén, mint tavaly, de vajon ez elég lesz ahhoz, hogy csökkenjenek a ponthatárok az állami pszichológia alapszakokon? Megnéztük, hogyan alakult az érdeklődés a képzés iránt, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Még csak most ballagott el az általános iskolából, de már tudományos kutatóként készül a mesterséges intelligencia egyik legfontosabb nemzetközi konferenciájára. A 15 éves kecskeméti Tóth-Pócs Gáspár saját, önállóan készített tanulmányát fogják bemutatni az AGI 2026 konferencián San Franciscóban, ahol a világ vezető AI-kutatói is előadnak.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
A korábbi területfejlesztési miniszter szerint központi utasításról lehet szó. Emlékezetes, hogy a tankerületek által indoklás nélkül elutasított pályázatokból az előző Orbán-kormány alatt volt probléma.
Nyílt levelet tett közzé az MCC egy szülőtől, aki Magyar Péternek és Ruff Bálintnak címezte sorait. Arra kéri a döntéshozókat, hogy a tehetséggondozó programokat továbbra is biztosítsák a mintegy 8000 érintett diáknak.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Felsőfokú végzettséget és többéves szakmai tapasztalatot vár el az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium azon a nyílt pályázaton, amelyet a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak kiválasztására írt ki. A kiválasztott szakemberek egyik legfontosabb feladata lesz, hogy közreműködjenek az alapítványok megszüntetésében és az egyetemek új fenntartói struktúrára való átállásában.
