Ezekből a nyelvekből lehet a leggyorsabban nyelvvizsgát szerezni

Hét eset, hét nem, furcsa kiejtési szabályok - a claritaslux.

  • Eduline
Túry Gergely

Hét eset, hét nem, furcsa kiejtési szabályok - a claritaslux.com ezért nevezi a világ legnehezebb nyelvének a lengyelt, de a blog szerint a "nagyon nehéz" nyelvek közé tartozik a finn, a magyar és az észt is.

Nehezebben elsajátítható nyelv az ukrán és az orosz, amely a cirill abc miatt került fel a listára, bár - legalábbis a blog szerint - a kiejtés egyszerűbb. Az arab viszont pontosan a szokatlan kiejtési szabályok miatt szerepel az előbbiek mellett. A kínai nyelvváltozatokban és a japánban az írás és a helyes hangsúlyozás jelent problémát a nyelvtanulók számára.

Ezekből a nyelvekből a legkönnyebb nyelvvizsgát szerezni?

A francia átlagos nehézségű, a spanyol és az olasz viszont könnyű a blog szerint. Az angolt középszinten megtanulni egyszerű, a dinamikusan változó köznyelvet azonban nehéz követni. Mennyi időre van szükség a francia, arab vagy finn nyelv elsajátításához? Ebből az infografikából megtudhatjátok.

A magyar diákok a lovárira és az eszperantóra szavaznak – felvételizők és diplomázás előtt álló egyetemisták százai választják ezt a két nyelvet a gyors nyelvvizsgaszerzés reményében. Teljes cikkünket itt olvashatjátok el.

Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.