Akár 34 500 forintot is kaphatnak azok, akik megszerzik a nyelvvizsgát

Mekkora összeget kaphattok vissza, ha 35 év alattiak vagytok, és megszerzitek az első közép- vagy felsőfokú nyelvvizsgátokat?

  • eduline/mti
Pixabay

A nyelvvizsga díját 2018. január 1-jétől a 35. évüket be nem töltött fiataloknak térítik meg utólag, az adott évre érvényes minimálbér 25 százalékának megfelelő összeghatárig, azaz 2018-ban 34 500 forintig. 

A visszafizetés az első sikeresen teljesített komplex középfokú (B2) nyelvvizsgára vagy az ezzel egyenértékű emelt szintű idegen nyelvű érettségi vizsgára, valamint a komplex felsőfokú (C1) nyelvvizsgára vonatkozik. 

Amennyiben a vizsgázó a nyelvvizsgát nem egy időben, hanem részvizsgánként szerzi meg - a 35. életév betöltését megelőzően -, akkor a második részvizsga díját igényelheti.

Az Emmi tájékoztatása szerint a nyelvvizsga kifizetését az Új Nemzedék Központnál lehet kérni 2018. január 1-jét követően. A visszatérítés utalás formájában történik a központon keresztül.

Támogatott nyelvvizsgát angol, arab, finn, francia, héber, holland, japán, kínai, német, olasz, orosz, portugál, spanyol, továbbá a nemzetiségek által használt nyelvek valamelyikéből (bolgár, horvát, lengyel stb.), valamint latin nyelvből lehet szerezni. Fontos, hogy a nyelvvizsgának 2018. január 1-jét követően kell megtörténnie - tették hozzá.

A 2016-os Magyar Ifjúság Kutatás adatai alapján a fiatalok jóval nagyobb arányban vallják azt magukról, hogy megfelelő szintű nyelvismerettel rendelkeznek, mint amennyien nyelvvizsgát is tettek. Az összes fiatal 73 százaléka állítja, hogy beszél valamilyen idegen nyelvet, ez az arány erős emelkedést mutat az előző adatfelvételekhez képest. Az idegennyelvtudás ilyen mértékű növekedése azonban nem tükröződik a nyelvvizsgával rendelkezők arányában, amely 2012-höz képest változatlan: a fiatalok 31 százalékának van valamilyen szintű nyelvvizsgája legalább egy idegen nyelvből - olvasható a közleményben.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere márciusban jelentette be, hogy kezdeményezi a kormánynál a nyelvvizsga megszerzésének állami támogatását.

Jön a szigor 2020-tól, pedig az iskolai nyelvórákon a diákok zöme nem tud felkészülni a nyelvvizsgára

Vajon elegendő-e a középiskolában nyelvoktatás ahhoz, hogy a diákok teljesíteni tudják a 2020-tól érvényes új szabály előírásait, miszerint csak nyelvvizsgával lehet egyetemre, főiskolára felvételizni? A Szent István Egyetem Zöld Út Nyelvvizsgaközpontja felmérést készített a magyarországi középiskolások idegennyelv-tudásáról és nyelvtanulási szokásairól - elsősorban arra voltak kíváncsiak, mit gondolnak a diákok a 2020-tól érvényes új szabályról, amely szerint legalább középfokú nyelvvizsga vagy nyelvtudás nélkül nem lehet felvételizni egyetemre, főiskolára.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.