Mekkora összeget kaphattok vissza, ha 35 év alattiak vagytok, és megszerzitek az első közép- vagy felsőfokú nyelvvizsgátokat?
A nyelvvizsga díját 2018. január 1-jétől a 35. évüket be nem töltött fiataloknak térítik meg utólag, az adott évre érvényes minimálbér 25 százalékának megfelelő összeghatárig, azaz 2018-ban 34 500 forintig.
A visszafizetés az első sikeresen teljesített komplex középfokú (B2) nyelvvizsgára vagy az ezzel egyenértékű emelt szintű idegen nyelvű érettségi vizsgára, valamint a komplex felsőfokú (C1) nyelvvizsgára vonatkozik.
Amennyiben a vizsgázó a nyelvvizsgát nem egy időben, hanem részvizsgánként szerzi meg - a 35. életév betöltését megelőzően -, akkor a második részvizsga díját igényelheti.
Az Emmi tájékoztatása szerint a nyelvvizsga kifizetését az Új Nemzedék Központnál lehet kérni 2018. január 1-jét követően. A visszatérítés utalás formájában történik a központon keresztül.
Támogatott nyelvvizsgát angol, arab, finn, francia, héber, holland, japán, kínai, német, olasz, orosz, portugál, spanyol, továbbá a nemzetiségek által használt nyelvek valamelyikéből (bolgár, horvát, lengyel stb.), valamint latin nyelvből lehet szerezni. Fontos, hogy a nyelvvizsgának 2018. január 1-jét követően kell megtörténnie - tették hozzá.
A 2016-os Magyar Ifjúság Kutatás adatai alapján a fiatalok jóval nagyobb arányban vallják azt magukról, hogy megfelelő szintű nyelvismerettel rendelkeznek, mint amennyien nyelvvizsgát is tettek. Az összes fiatal 73 százaléka állítja, hogy beszél valamilyen idegen nyelvet, ez az arány erős emelkedést mutat az előző adatfelvételekhez képest. Az idegennyelvtudás ilyen mértékű növekedése azonban nem tükröződik a nyelvvizsgával rendelkezők arányában, amely 2012-höz képest változatlan: a fiatalok 31 százalékának van valamilyen szintű nyelvvizsgája legalább egy idegen nyelvből - olvasható a közleményben.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere márciusban jelentette be, hogy kezdeményezi a kormánynál a nyelvvizsga megszerzésének állami támogatását.
Jön a szigor 2020-tól, pedig az iskolai nyelvórákon a diákok zöme nem tud felkészülni a nyelvvizsgára
Vajon elegendő-e a középiskolában nyelvoktatás ahhoz, hogy a diákok teljesíteni tudják a 2020-tól érvényes új szabály előírásait, miszerint csak nyelvvizsgával lehet egyetemre, főiskolára felvételizni? A Szent István Egyetem Zöld Út Nyelvvizsgaközpontja felmérést készített a magyarországi középiskolások idegennyelv-tudásáról és nyelvtanulási szokásairól - elsősorban arra voltak kíváncsiak, mit gondolnak a diákok a 2020-tól érvényes új szabályról, amely szerint legalább középfokú nyelvvizsga vagy nyelvtudás nélkül nem lehet felvételizni egyetemre, főiskolára.
A felsőoktatási felvételi eljárás egyik legfontosabb határideje a dokumentumpótlási időszak vége, azaz idén 2026. július 9. Ha még nem töltöttétek például a középiskolai bizonyítványotokat a Felvi rendszerébe, érdemes minél előbb pótolnotok és azt is elmagyarázzuk, miért.
A cél az, hogy a szakképzési centrumok működése még inkább szakmai alapokra épüljön, és politikamentesen, átláthatóan szolgálja a tanulók és a helyi gazdaság érdekeit.
Tovább emelkedhet a pedagógusok és a szakképzésben dolgozó oktatók bére. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezete szerint a januári 10 százalékos béremelést további 0,4 százalékponttal egészítenék ki, ráadásul visszamenőlegesen.
Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
