Hatalmasak a különbségek a községi és a fővárosi általános iskolások nyelvtudása között - derül ki a 2015/2016-os tanév idegen nyelvi mérésének eredményeiből. Pedig 2020-tól csak azok a diákok kezdhetik majd el az egyetemet vagy főiskolát, akik legalább egy középfokú nyelvvizsgát szereznek - ez lesz a felsőoktatási felvételi egyik feltétele.
A tavalyi volt a második ilyen mérés, a feladatsort minden olyan 6. és 8. osztályos diáknak ki kellett töltenie, aki első idegen nyelvként angolul vagy németül tanul. Azok kaptak „megfelelt” minősítés, akik a maximális pontszám legalább 60 százalékát megszerezték, a feladatsor két alapkészséget mért, a hallott és az olvasott szöveg értését.
Mi az az A1-es és A2-es szint, amit (elvileg) a hatodikosoknak és a nyolcadikosoknak el kellene érniük? A1-es szinten beszél idegen nyelven az, aki - ha lassan és érthetően beszélnek hozzá - megérti az családjára és közvetlen környezetére vonatkozó alapkifejezéseket, megérti a nagyon egyszerű mondatokat, meg tud írni egy rövid, egyszerű, képeslapra való szöveget, ki tud tölteni személyes adataival például egy szállodai bejelentkezőt - a kerettanterv szerint ezt a szintet kellene elérni a hatodik évfolyam végére, akármilyen típusú iskolába is jár a diák.
A nyolcadik év végére A2-es, vagyis alapozó szinten kellene beszélni: meg kellene érteni azokat a gyakran előforduló szavakat, amelyek a családdal, bevásárlással, munkával, a környékkel kapcsolatosak. Akinek A2-es a nyelvtudása, el tud olvasni egy egyszerű és nagyon rövid szöveget, egy nagyon egyszerű magánlevelet meg is tud írni.
Német a mumus
Az angolul tanuló hatodikosok 77,2 százaléka, a németül tanulók 72,5 százaléka szerzett elegendő pontot a "megfelelt" minősítéshez, míg angolból a nyolcadikosok 53,8 százaléka, németből 43,3 százaléka "ment át" a teszten.
„Az angolul tanulók eredményei mindkét évfolyamon jobbak voltak a németül tanulók eredményeinél, amire a két tanulói csoport közötti különbség adhat magyarázatot. Országos összesítésben a németül tanulók közül jóval többen járnak községekben iskolába, a németül tanulók között magasabb a sajátos nevelési igényű tanulók aránya, és a németül tanulóknak alacsonyabb az átlagos családi-háttér indexe" - olvasható a magyarázat a kutatási jelentésben.
Megdöbbentő ugyanis, de a községi iskolák zömében még mindig nem választhatnak idegen nyelvet a diákok - az intézmények többségében csak egy idegen nyelvet tanítanak. "A községekben iskolába járóknak több mint egyharmada, míg a Budapesten iskolába járóknak csak az egyhatoda tanul németül" - áll a jelentésben.
Budapest vs Borsod
Az viszont aligha meglepő, hogy a tavalyi idegen nyelvi mérésen (és a tavalyelőttin is) egyértelműen a budapesti iskolák diákjainak átlagpontszámai voltak a legmagasabbak, de a kutatási anyag azt is gyorsan leszögezi: nemcsak a főváros, hanem a dunántúli régió is elhúz a keleti országrész mellett.
Árulkodó adat, hogy a gyenge eredményt elérő iskolák (ezek azok az intézmények, ahol a feladatsort kitöltő diákok legfeljebb 50 százaléka szerzett „megfelelő” minősítést) több mint fele az Észak-Alföldön vagy Észak-Magyarországon van - miközben a magyarországi iskoláknak mindössze 32 százaléka található ebben a két régióban.
Járási adatokat a tavalyi mérés összefoglalója nem közölt, egy évvel korábban azonban - mint arról a HVG hetilap beszámolt - a legalacsonyabb átlagpontszámot angolból és németből is a nógrádi és a borsodi, valamint a Békés és Jász-Nagykun-Szolnok megyében élő 12–14 évesek szerezték. Az egyik legrosszabb helyzetű járásban, Encsen és környékén például a hatodikosok mindössze 11 százaléka szerzett „megfelelt” minősítést - míg Budapest V. kerületében ugyanebből a nyelvből ugyanennek a korosztálynak kivétel nélkül minden tagja elérte az elvárt pontszámot.
Falu vs főváros
A községi iskolák egyébként is rosszul állnak: az eredmények szerint a „gyengén teljesítő” 377 iskola közül 242 valamelyik községben működik (vagyis minden ötödik falusi iskola diákjai nem tudnak elég jól angolul vagy németül), míg Budapesten csak 16 ilyen iskola működik, ez a fővárosi, a mérésben részt vett iskoláknak kevesebb mint öt százaléka.
| Nem lesz esélyük a hátrányos helyzetű diákoknak |
| Ahogy arról korábban beszámoltunk, 2020-tól csak az kezdheti el tanulmányait egyetemen vagy főiskolán, akinek legalább középfokú nyelvvizsgája van. Az azonban ebből a felmérésből is egyértelműen kiderül, nem csak a diákok szorgalmán múlik, eljutnak-e a középfokig - a családi hátterük és a lakhelyük rányomja bélyegét a nyelvtanulási eredményességre is. |
A felsőoktatási felvételi eljárás egyik legfontosabb határideje a dokumentumpótlási időszak vége, azaz idén 2026. július 9. Ha még nem töltöttétek például a középiskolai bizonyítványotokat a Felvi rendszerébe, érdemes minél előbb pótolnotok és azt is elmagyarázzuk, miért.
A cél az, hogy a szakképzési centrumok működése még inkább szakmai alapokra épüljön, és politikamentesen, átláthatóan szolgálja a tanulók és a helyi gazdaság érdekeit.
Tovább emelkedhet a pedagógusok és a szakképzésben dolgozó oktatók bére. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezete szerint a januári 10 százalékos béremelést további 0,4 százalékponttal egészítenék ki, ráadásul visszamenőlegesen.
Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
