2020-tól csak az felvételizhet egyetemre vagy főiskolára, akinek legalább középfokú nyelvtudása van. Csak a nyelvvizsga-bizonyítványt fogadják majd el? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.
Idén érettségiztem, de egy-két évig még biztosan nem fogok egyetemre felvételizni, külföldi munkát tervezek. Viszont hallottam, hogy 2020-tól nyelvvizsga nélkül egyáltalán nem lehet bejutni a felsőoktatási intézményekbe. Ha angolból nem nyelvvizsgát, hanem emelt szintű érettségit teszek, azt is elfogadják?
A felsőoktatási felvételiről szóló rendelet 2020 januárjától hatályos szövegében az áll, hogy az egyetemi-főiskolai felvételi idegen nyelvi előfeltétele a legalább B2 szintű, általános nyelvi, komplex nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű okirat.
Fontos, hogy az emelt szintű érettségi vizsga idegen nyelvből középfokú (B2) komplex típusú, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül - feltéve, ha az emelt szintű érettségi eredménye legalább 60 százalékos.
40-59 százalékos eredmény esetén alapfokú (B1) komplex típusú, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül, ez azonban nem elegendő 2020-tól a felsőoktatási felvételihez.
Rengeteg diák szorulhat ki az egyetemekről, főiskolákról a kötelező nyelvvizsga miatt
Három év múlva már csak az felvételizhet egyetemre, akinek lesz középfokú nyelvvizsgája. Miközben a felvételizők száma demográfiai okokból is csökken, ez az intézkedés a maihoz képest akár 10 ezerrel is csökkentheti a felvehető hallgatók számát 2020-ra. Az Index a 3-4 éves nappali alapképzésekre és 5-6 éves osztatlan képzésekre (orvos, jogász stb.)
Kevesebben jelentkeztek idén, mint tavaly, de vajon ez elég lesz ahhoz, hogy csökkenjenek a ponthatárok az állami pszichológia alapszakokon? Megnéztük, hogyan alakult az érdeklődés a képzés iránt, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Még csak most ballagott el az általános iskolából, de már tudományos kutatóként készül a mesterséges intelligencia egyik legfontosabb nemzetközi konferenciájára. A 15 éves kecskeméti Tóth-Pócs Gáspár saját, önállóan készített tanulmányát fogják bemutatni az AGI 2026 konferencián San Franciscóban, ahol a világ vezető AI-kutatói is előadnak.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
A korábbi területfejlesztési miniszter szerint központi utasításról lehet szó. Emlékezetes, hogy a tankerületek által indoklás nélkül elutasított pályázatokból az előző Orbán-kormány alatt volt probléma.
Nyílt levelet tett közzé az MCC egy szülőtől, aki Magyar Péternek és Ruff Bálintnak címezte sorait. Arra kéri a döntéshozókat, hogy a tehetséggondozó programokat továbbra is biztosítsák a mintegy 8000 érintett diáknak.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Felsőfokú végzettséget és többéves szakmai tapasztalatot vár el az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium azon a nyílt pályázaton, amelyet a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak kiválasztására írt ki. A kiválasztott szakemberek egyik legfontosabb feladata lesz, hogy közreműködjenek az alapítványok megszüntetésében és az egyetemek új fenntartói struktúrára való átállásában.
