Nagy szigor vár a felvételizőkre, sokan bukhatják az egyetemet: el kell kezdeni a felkészülést

2020-tól csak az felvételizhet egyetemre vagy főiskolára, akinek legalább középfokú nyelvtudása van. Csak a nyelvvizsga-bizonyítványt fogadják majd el? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.

  • Eduline
Túry Gergely

Idén érettségiztem, de egy-két évig még biztosan nem fogok egyetemre felvételizni, külföldi munkát tervezek. Viszont hallottam, hogy 2020-tól nyelvvizsga nélkül egyáltalán nem lehet bejutni a felsőoktatási intézményekbe. Ha angolból nem nyelvvizsgát, hanem emelt szintű érettségit teszek, azt is elfogadják?

A felsőoktatási felvételiről szóló rendelet 2020 januárjától hatályos szövegében az áll, hogy az egyetemi-főiskolai felvételi idegen nyelvi előfeltétele a legalább B2 szintű, általános nyelvi, komplex nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű okirat.

Fontos, hogy az emelt szintű érettségi vizsga idegen nyelvből középfokú (B2) komplex típusú, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül - feltéve, ha az emelt szintű érettségi eredménye legalább 60 százalékos.

40-59 százalékos eredmény esetén alapfokú (B1) komplex típusú, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül, ez azonban nem elegendő 2020-tól a felsőoktatási felvételihez.

Rengeteg diák szorulhat ki az egyetemekről, főiskolákról a kötelező nyelvvizsga miatt

Három év múlva már csak az felvételizhet egyetemre, akinek lesz középfokú nyelvvizsgája. Miközben a felvételizők száma demográfiai okokból is csökken, ez az intézkedés a maihoz képest akár 10 ezerrel is csökkentheti a felvehető hallgatók számát 2020-ra. Az Index a 3-4 éves nappali alapképzésekre és 5-6 éves osztatlan képzésekre (orvos, jogász stb.)

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?