2020-tól csak az felvételizhet egyetemre vagy főiskolára, akinek legalább középfokú nyelvtudása van. Csak a nyelvvizsga-bizonyítványt fogadják majd el? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.
Idén érettségiztem, de egy-két évig még biztosan nem fogok egyetemre felvételizni, külföldi munkát tervezek. Viszont hallottam, hogy 2020-tól nyelvvizsga nélkül egyáltalán nem lehet bejutni a felsőoktatási intézményekbe. Ha angolból nem nyelvvizsgát, hanem emelt szintű érettségit teszek, azt is elfogadják?
A felsőoktatási felvételiről szóló rendelet 2020 januárjától hatályos szövegében az áll, hogy az egyetemi-főiskolai felvételi idegen nyelvi előfeltétele a legalább B2 szintű, általános nyelvi, komplex nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű okirat.
Fontos, hogy az emelt szintű érettségi vizsga idegen nyelvből középfokú (B2) komplex típusú, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül - feltéve, ha az emelt szintű érettségi eredménye legalább 60 százalékos.
40-59 százalékos eredmény esetén alapfokú (B1) komplex típusú, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül, ez azonban nem elegendő 2020-tól a felsőoktatási felvételihez.
Rengeteg diák szorulhat ki az egyetemekről, főiskolákról a kötelező nyelvvizsga miatt
Három év múlva már csak az felvételizhet egyetemre, akinek lesz középfokú nyelvvizsgája. Miközben a felvételizők száma demográfiai okokból is csökken, ez az intézkedés a maihoz képest akár 10 ezerrel is csökkentheti a felvehető hallgatók számát 2020-ra. Az Index a 3-4 éves nappali alapképzésekre és 5-6 éves osztatlan képzésekre (orvos, jogász stb.)
A felsőoktatási felvételi eljárás egyik legfontosabb határideje a dokumentumpótlási időszak vége, azaz idén 2026. július 9. Ha még nem töltöttétek például a középiskolai bizonyítványotokat a Felvi rendszerébe, érdemes minél előbb pótolnotok és azt is elmagyarázzuk, miért.
A cél az, hogy a szakképzési centrumok működése még inkább szakmai alapokra épüljön, és politikamentesen, átláthatóan szolgálja a tanulók és a helyi gazdaság érdekeit.
Tovább emelkedhet a pedagógusok és a szakképzésben dolgozó oktatók bére. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezete szerint a januári 10 százalékos béremelést további 0,4 százalékponttal egészítenék ki, ráadásul visszamenőlegesen.
Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
