Így jelentkezhettek az ingyenes nyelvtanfolyamra

Ki jelentkezhet a diplomamentőre, milyen nyelvekből és hány órás tanfolyamok közül választhattok, mi történik, ha szakmai nyelvvizsgára van szükségetek, és meddig kell megszereznetek a nyelvvizsgát? Összegyűjtöttük a diplomamentő program legfontosabb tudnivalóit.

  • Eduline
MTI / Marjai János

Kinek szól a diplomamentő?

A programra azok jelentkezhetnek, akik sikeres államvizsgát tettek, a nyelvvizsga hiánya miatt azonban még nem vehetik át a diplomájukat. További feltétel, hogy nem állhattok hallgatói jogviszonyban egyetlen felsőoktatási intézménnyel sem.

Milyen tanfolyamok vannak?

Három nyelvből, angolból, németből és franciából indítanak 240 és 360 órás tanfolyamokat, heti 6-20 tanórával. Ezalatt akár az alapfoktól valamivel alacsonyabb szintről is felkészítenek a középfokú nyelvvizsgára. Mennyire tudtok angolul? Három ingyenes, online szintfelmérő.

Az aktuális nyelvtanfolyamokat az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. (OFA) oldalán nézhetitek meg, a regisztráció és a szükséges dokumentumok feltöltése után a Képzéskereső menüpontban. A pályázati felhívást itt olvashatjátok.

Szakmai nyelvvizsgára is felkészítenek?

Sajnos nem, csak középfokú általános nyelvvizsgára készülhettek a tanfolyamokon. Ennek ellenére jelentkezhettek akkor is, ha a diplomátok megszerzéséhez szakmai nyelvvizsgára van szükségetek, de arra számítsatok, hogy a szakmai vizsgára külön kell készülnötök.

Meddig jelentkezhetek?

2015. december 31-ig jelentkezhettek, és 2016. december 31-ig kell megszereznetek a középfokú (B2-es szintű), komplex nyelvvizsgát. Ha ez nem sikerül, a képzési díj felét vissza kell fizetnetek. Fontos, hogy a diplomamentőn csak a tanfolyamot állják, a nyelvvizsgát magatoknak kell kifizetnetek. Bekeményítenek a nyelvvizsgákon.

A diplomamentő programról szóló legfrissebb cikkeinket itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.