Ingyenes nyelvtanfolyamok: itt egy nagyon fontos lista

Szeptemberben indulnak a Diplomamentő II program ingyenes nyelvtanfolyamai. Itt találjátok a programban részt vevő nyelviskolák listáját.

  • Eduline
pixabay

A nyelvi képzések a tervek szerint 2018. szeptember közepétől indulhatnak és 2019. december 31-ig kell befejeződniük, a képzési támogatás mértéke maximum 300.000 forint/fő. A részvevőknek pedig legkésőbb 2020. március 31-ig be kell mutatni a megszerzett nyelvvizsga-bizonyítványt és az az alapján kiadott diplomát. Ha ez nem történik meg, a teljes támogatási összeget kell visszafizetni.

A támogatott nyelvek és részt vevő nyelviskolák teljes listáját itt nézhetitek meg.

null

null

Jönnek az ingyenes nyelvtanfolyamok: megvannak a részletek

Szeptemberben indulnak a Diplomamentő II program ingyenes nyelvtanfolyamai. Összeszedtük a legfontosabb infókat a programról. Milyen nyelvtanfolyamokra lehet jelentkezni? Angol, francia, német, olasz, orosz és spanyol nyelvi képzésekre lehet jelentkezni, legalább B2-es szintűre. De a program a szakmai nyelvvizsga megszerzését is támogatja, több egyetemi-főiskolai szakon ugyanis ez a diplomaszerzés feltétele.

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.