Felsőfokú nyelvvizsgaként ismeri el az állam a külföldi intézményben szerzett érettségit, diplomát vagy tudományos...
Felsőfokú nyelvvizsgaként ismeri el az állam a külföldi intézményben szerzett érettségit, diplomát vagy tudományos fokozatot – derül ki a nyelvvizsga-honosításról szóló kormányrendelet módosításából.
Ahhoz azonban, hogy a felvételin többletpontot kapjanak a külföldön érettségizett diákok és a külföldi diplomával rendelkezők, honosítani kell az okiratot.
Bár a rendelet csütörtökön lépett hatályba, a külföldi középiskolát végzettek az idei felvételin még nem kaphatnak többletpontot – emelt szintű komplex nyelvvizsgáért 40 pont járna –, az indoklás szerint azért, mert a változás „folyamatban lévő felvételi eljárás szabályait érintené”. Mennyibe kerül a nyelvvizsga, milyen feladatokra kell készülni? Körképünk első részét itt, második részét itt olvashatjátok.
Bár még nem kezdődött el a 2026/2027-es tanév, de a 2027-es középiskolai felvételinek már most készen van a menetrendje. Mutatjuk a legfontosabb feladatokat, dátumokat.
Augusztus 25. és 31. között országszerte szakmai tanévnyitó konferenciákat szervez az Oktatási Hivatal az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériummal együttműködésben. A rendezvények iránt nagy az érdeklődés, több helyszínen már minden hely betelt, néhány megyében azonban még lehet regisztrálni.
A Magyar Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki L. Ritók Nórát, az Igazgyöngy Alapítvány alapítóját, aki korábban maga is visszaadta állami kitüntetését. Most viszont a díjazottak névsorát látva úgy érzi, „helyére kerülnek itt is a dolgok”, az elismerést pedig az Igazgyöngy Alapítvány 27 éves civil munkája fontos mérföldkövének tartja.
Adminisztratív probléma áll a háttérben.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Az oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentette, hogy SNI Szakértői Munkacsoport alakult az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumban.
A PDSZ országos választmányának tagja többek között a korábban sérelmet szenvedett pedagógusok rehabilitációját, a státusztörvény eltörlését és a pedagógusok munkaterheinek rendezését nevezte meg szükségesnek.
A hallgatók több mint fele már legalább félállásban dolgozik a tanulmányai mellett, ami sokaknál nem választás, hanem a megélhetés feltétele.
