Felsőfokú nyelvvizsgaként ismeri el az állam a külföldi intézményben szerzett érettségit, diplomát vagy tudományos...
Felsőfokú nyelvvizsgaként ismeri el az állam a külföldi intézményben szerzett érettségit, diplomát vagy tudományos fokozatot – derül ki a nyelvvizsga-honosításról szóló kormányrendelet módosításából.
Ahhoz azonban, hogy a felvételin többletpontot kapjanak a külföldön érettségizett diákok és a külföldi diplomával rendelkezők, honosítani kell az okiratot.
Bár a rendelet csütörtökön lépett hatályba, a külföldi középiskolát végzettek az idei felvételin még nem kaphatnak többletpontot – emelt szintű komplex nyelvvizsgáért 40 pont járna –, az indoklás szerint azért, mert a változás „folyamatban lévő felvételi eljárás szabályait érintené”. Mennyibe kerül a nyelvvizsga, milyen feladatokra kell készülni? Körképünk első részét itt, második részét itt olvashatjátok.
Miközben sok iskolai könyvtárnak még a kötelező olvasmányok pótlására sincs lehetősége, a könyvtárostanároknak előre összeállított listákról kell válogatniuk és olyan könyvcsomagokat kapnak, amelyekre a diákoknak nincs igényük.
Március 25-én hozta nyilvánosságra a Quacquarelli Symonds (QS) a 2026-os szakterületi egyetemi rangsorát, amely átfogó képet ad a világ felsőoktatásának élvonaláról.
Bár az évismétlés általában bukást jelent, ez az elsősök esetében nem egészen így néz ki.
@eduline.hu Március 11-én ismét a Kossuth térre vonultak a kulturális szféra dolgozói. A tüntetésen egy egyetemi tanárként is dolgozó restaurátort kérdeztünk arról, mennyit keres, milyen munkát végez nap mint nap, és hogyan lehet ebből a fizetésből megélni Budapesten. #kkdsz #kulturalisdolgozok #restaurator #kultura #beremeles
♬ original sound - eduline.hu
Hétfőn kezdődtek az idei országos kompetenciamérések, ám több beszámoló szerint sok probléma nehezítette a kitöltést. Az Oktatási Hivatal lapunknak azt mondta, az informatikai rendszer végig megfelelően működött.
Fontos kérdésre válaszolunk a 2026-os középiskolai felvételivel kapcsolatban.
