Felsőfokú nyelvvizsgát ér a külföldi érettségi és diploma

Felsőfokú nyelvvizsgaként ismeri el az állam a külföldi intézményben szerzett érettségit, diplomát vagy tudományos...

  • Eduline
Aki külföldön diplomázott, az adott ország nyelvéből automatikusan felsőfokú nyelvvizsgát kap

Felsőfokú nyelvvizsgaként ismeri el az állam a külföldi intézményben szerzett érettségit, diplomát vagy tudományos fokozatot – derül ki a nyelvvizsga-honosításról szóló kormányrendelet módosításából.

Ahhoz azonban, hogy a felvételin többletpontot kapjanak a külföldön érettségizett diákok és a külföldi diplomával rendelkezők, honosítani kell az okiratot.

Bár a rendelet csütörtökön lépett hatályba, a külföldi középiskolát végzettek az idei felvételin még nem kaphatnak többletpontot – emelt szintű komplex nyelvvizsgáért 40 pont járna –, az indoklás szerint azért, mert a változás „folyamatban lévő felvételi eljárás szabályait érintené”. Mennyibe kerül a nyelvvizsga, milyen feladatokra kell készülni? Körképünk első részét itt, második részét itt olvashatjátok.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.