Retteg a magyar, ha angolul kell beszélnie

A nyelvi készségekre nagy hangsúlyt fordító Bar-ANGOL Program legfrissebb kutatásában a vidéken élők nyelvtanulási szokásait és igényeit vizsgálta. A megkérdezettek arról számoltak be, hogy egyenesen rettegnek, ha meg kell szólalniuk angolul, mivel inkább arra fókuszálnak, mit nem tudnak.

  • Eduline

A felmérés megállapította, hogy a legnagyobb baj a válaszadók szerint, hogy nem elég magabiztos a kommunikációjuk, ha angolról van szó, és 85 százalék szerint nem is érhető el olyan nyelvoktatás, ahol ezen javítanának.

A kutatás szerint egyenesen rettegnek a viéken élők attól, hogy angolul beszéljenek. Gönczy Edit, a Bar-ANGOL alapítója szerint ez főként azért van, mert inkább arra koncentrálnak, mi az, amit nem tudnak, és nem arra, ami megy nekik. A szakértő szerint a folyamatos tanulá mellett nem kap elég teret a gyakorlás.

A második legtöbbször említett probléma a megfelelő szókincs hiánya, de sokaknak a nyelvtan is gondot okoz.

A kutatás szerint a túlnyomó többség, 87 százalék magántanárhoz jár, sokan az iskolai oktatás mellett. A kérdőívet kitöltők szerint erre a legtöbb lehetőségük saját munkahelyükön van, ahol sajnos sokkal nagyobb a következménye egy esetleges hibának, mint szimulált körülmények között. 26%-uk külföldi barátokkal, levelezőtárssal, vagy pedig szerencsés esetben külföldi rokonokkal tudja gyakorolni a beszédet.

Érdekes, hogy a többség szerint hátrányban vannak nyelvtanulás terén a fővárosiakhoz képest. A tanulmány ezt annak tulajdonítja, hogy kevesebb angol nyelvi impulzus éri a vidéken élőket, így nehezebben fejleszthetik a beszédkészségüket.

Hozzászólások

Sinka Edit az igazgatói kinevezésekről: Ahol nem érzékeltük a támogatást, ott ideiglenes megoldást kellett alkalmazni

Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Kötelező részt venni a hétvégén tartott évnyitón?

A válasz nem egyszerű igen vagy nem. Az iskolakezdés közeledtével több család számára is kellemetlen meglepetést jelenthet, ha az iskola hétvégén tartja meg a tanévnyitó ünnepséget. Felmerül a kérdés, hogy kötelezhető-e egy diák arra, hogy pihenőnapon is megjelenjen az iskolában?

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.