Retteg a magyar, ha angolul kell beszélnie

A nyelvi készségekre nagy hangsúlyt fordító Bar-ANGOL Program legfrissebb kutatásában a vidéken élők nyelvtanulási szokásait és igényeit vizsgálta. A megkérdezettek arról számoltak be, hogy egyenesen rettegnek, ha meg kell szólalniuk angolul, mivel inkább arra fókuszálnak, mit nem tudnak.

  • Eduline

A felmérés megállapította, hogy a legnagyobb baj a válaszadók szerint, hogy nem elég magabiztos a kommunikációjuk, ha angolról van szó, és 85 százalék szerint nem is érhető el olyan nyelvoktatás, ahol ezen javítanának.

A kutatás szerint egyenesen rettegnek a viéken élők attól, hogy angolul beszéljenek. Gönczy Edit, a Bar-ANGOL alapítója szerint ez főként azért van, mert inkább arra koncentrálnak, mi az, amit nem tudnak, és nem arra, ami megy nekik. A szakértő szerint a folyamatos tanulá mellett nem kap elég teret a gyakorlás.

A második legtöbbször említett probléma a megfelelő szókincs hiánya, de sokaknak a nyelvtan is gondot okoz.

A kutatás szerint a túlnyomó többség, 87 százalék magántanárhoz jár, sokan az iskolai oktatás mellett. A kérdőívet kitöltők szerint erre a legtöbb lehetőségük saját munkahelyükön van, ahol sajnos sokkal nagyobb a következménye egy esetleges hibának, mint szimulált körülmények között. 26%-uk külföldi barátokkal, levelezőtárssal, vagy pedig szerencsés esetben külföldi rokonokkal tudja gyakorolni a beszédet.

Érdekes, hogy a többség szerint hátrányban vannak nyelvtanulás terén a fővárosiakhoz képest. A tanulmány ezt annak tulajdonítja, hogy kevesebb angol nyelvi impulzus éri a vidéken élőket, így nehezebben fejleszthetik a beszédkészségüket.

Hozzászólások

Hana György: „Méltóságot, tekintélyt kell adni az oktatásról szóló közbeszédnek”

Az új kormány az elődökétől merőben eltérő kommunikációs stratégiával kezdte meg működését. Az egyes minisztériumok szintjére kiterjesztett hiperaktivitás érezhetően felszabadulást, optimizmust ébresztett és éltet. Különösen az olyan, korábban porig alázott ágazatban, mint az oktatás. Ám pontosan ez a lendület az, ami egy újabb megkerülhetetlen kihívást is előtérbe rántott: az érdemi társadalmi egyeztetés ígéretének beváltását, vagy más szóval „kényszerét”. Ennek, az amúgy pozitív stressznek a kezeléséhez igyekszem az alábbiakban szempontokat adni. Hana György humánökológus, közoktatási vezető véleménycikke.

Közoktatás
Vendégszerző
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu

Havi 150 ezer forintot is kaphatsz, ha egy évig a következő felvételire készülsz

Ha idén nem sikerült bejutnod arra az egyetemre vagy szakra, amit kinéztél magadnak, vagy anyagi, családi okok miatt eddig nem tudtál továbbtanulni, még nincs minden veszve. A Budapesti Corvinus Egyetem Illyés Gyula Programja egy teljes tanéven át segít felkészülni a következő felvételire – ráadásul havi nettó 150 ezer forintos támogatást, ingyenes kollégiumot és mentorálást is kapsz. Mutatjuk a részleteket.

PSZ: a szakképzésben a felelősség mellett hatáskört is kell adni az iskoláknak

Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.