A nyelvi készségekre nagy hangsúlyt fordító Bar-ANGOL Program legfrissebb kutatásában a vidéken élők nyelvtanulási szokásait és igényeit vizsgálta. A megkérdezettek arról számoltak be, hogy egyenesen rettegnek, ha meg kell szólalniuk angolul, mivel inkább arra fókuszálnak, mit nem tudnak.
A felmérés megállapította, hogy a legnagyobb baj a válaszadók szerint, hogy nem elég magabiztos a kommunikációjuk, ha angolról van szó, és 85 százalék szerint nem is érhető el olyan nyelvoktatás, ahol ezen javítanának.
A kutatás szerint egyenesen rettegnek a viéken élők attól, hogy angolul beszéljenek. Gönczy Edit, a Bar-ANGOL alapítója szerint ez főként azért van, mert inkább arra koncentrálnak, mi az, amit nem tudnak, és nem arra, ami megy nekik. A szakértő szerint a folyamatos tanulá mellett nem kap elég teret a gyakorlás.
A második legtöbbször említett probléma a megfelelő szókincs hiánya, de sokaknak a nyelvtan is gondot okoz.
A kutatás szerint a túlnyomó többség, 87 százalék magántanárhoz jár, sokan az iskolai oktatás mellett. A kérdőívet kitöltők szerint erre a legtöbb lehetőségük saját munkahelyükön van, ahol sajnos sokkal nagyobb a következménye egy esetleges hibának, mint szimulált körülmények között. 26%-uk külföldi barátokkal, levelezőtárssal, vagy pedig szerencsés esetben külföldi rokonokkal tudja gyakorolni a beszédet.
Érdekes, hogy a többség szerint hátrányban vannak nyelvtanulás terén a fővárosiakhoz képest. A tanulmány ezt annak tulajdonítja, hogy kevesebb angol nyelvi impulzus éri a vidéken élőket, így nehezebben fejleszthetik a beszédkészségüket.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
