A nemzetiségi nyelvekből tehető nyelvvizsgák állami támogatását kezdeményezi Szabó Máté ombudsman.
A nemzetiségi nyelvekből tehető nyelvvizsgák állami támogatását kezdeményezi Szabó Máté ombudsman. Az alapvető jogok biztosa rámutatott: a nemzetiségi köznevelés igényeit kielégítő pedagógusképzés biztosítása állami feladat, ugyanakkor a hazai nemzetiségi pedagógusképzés több nyelvterületen hiányzik, illetve hiányos.
Mint írta, a nemzetiségi köznevelés pedagógus-utánpótlásának hiányosságaira tekintettel születtek meg azok a szabályok, amelyek szerint a nemzetiségi köznevelés feladatellátásában államilag elismert középfokú nyelvvizsga-bizonyítvánnyal rendelkező pedagógusok is közreműködhetnek, felsőfokú nyelvvizsgával rendelkezők pedig bizonyos körben a nemzetiségi nyelv tanítására is jogosultak.
Szabó Máté tapasztalatai szerint ebben a körben csak átmeneti, korlátozott segítséget jelent, hogy az állam támogatja a nemzetiségek anyaországából, illetve az adott nyelv országából érkező oktatók magyarországi vendégtanári alkalmazását.
Ezért is, és a nemzetiségi pedagógusképzés hiányterületeire tekintettel is szükséges volna, hogy megteremtsék a bolgár, a lengyel, az örmény, a ruszin és az ukrán nyelvekből a hazai, államilag elismert, korlátozásoktól mentes, akkreditált nyelvvizsga lehetőségét, illetve támogassák az egyéb nemzetiségi nyelvekből tehető nyelvvizsgákat is - fejtette ki az ombudsman. Azt is javasolta: az állam teremtse meg a független nyelvvizsgaközpontok érdekeltségét, a jelzett nyelvek hiányzó nyelvvizsga-akkreditációjának költségeit az állam vállalja át, illetve finanszírozza a már akkreditált nemzetiségi nyelvekből a vizsgáztatással együtt járó, igazolt pluszköltségeket.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
