Ombudsman: állami támogatás kellene a nemzetiségi nyelvi vizsgákhoz

A nemzetiségi nyelvekből tehető nyelvvizsgák állami támogatását kezdeményezi Szabó Máté ombudsman.

  • MTI
hvg.hu

A nemzetiségi nyelvekből tehető nyelvvizsgák állami támogatását kezdeményezi Szabó Máté ombudsman. Az alapvető jogok biztosa rámutatott: a nemzetiségi köznevelés igényeit kielégítő pedagógusképzés biztosítása állami feladat, ugyanakkor a hazai nemzetiségi pedagógusképzés több nyelvterületen hiányzik, illetve hiányos.

Mint írta, a nemzetiségi köznevelés pedagógus-utánpótlásának hiányosságaira tekintettel születtek meg azok a szabályok, amelyek szerint a nemzetiségi köznevelés feladatellátásában államilag elismert középfokú nyelvvizsga-bizonyítvánnyal rendelkező pedagógusok is közreműködhetnek, felsőfokú nyelvvizsgával rendelkezők pedig bizonyos körben a nemzetiségi nyelv tanítására is jogosultak.

Szabó Máté tapasztalatai szerint ebben a körben csak átmeneti, korlátozott segítséget jelent, hogy az állam támogatja a nemzetiségek anyaországából, illetve az adott nyelv országából érkező oktatók magyarországi vendégtanári alkalmazását. 

Ezért is, és a nemzetiségi pedagógusképzés hiányterületeire tekintettel is szükséges volna, hogy megteremtsék a bolgár, a lengyel, az örmény, a ruszin és az ukrán nyelvekből a hazai, államilag elismert, korlátozásoktól mentes, akkreditált nyelvvizsga lehetőségét, illetve támogassák az egyéb nemzetiségi nyelvekből tehető nyelvvizsgákat is - fejtette ki az ombudsman. Azt is javasolta: az állam teremtse meg a független nyelvvizsgaközpontok érdekeltségét, a jelzett nyelvek hiányzó nyelvvizsga-akkreditációjának költségeit az állam vállalja át, illetve finanszírozza a már akkreditált nemzetiségi nyelvekből a vizsgáztatással együtt járó, igazolt pluszköltségeket.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.