Friss felmérés mutatja, hogy állnak az általános iskolások nyelvtudás terén

Angolt és németet tanuló hatodik, illetve nyolcadik osztályos tanulók körében végzett felmérést az Oktatási Hivatal.

  • Eduline
Oktatási Hivatal

A mérésben 173 ezer tanuló vett részt, ők vagy az angolt, vagy pedig a németet tanulják első idegen nyelvként.

Az OH arra volt kíváncsi, hogy a tanulók hány százaléka éri el azt a tudásszintet (hatodikban A1, nyolcadikban A2), melyet a Nemzeti alaptanterv elvár.

A hatodikos angolul tanulók mintegy 83 százaléka, a németesek 73 százaléka érte el a megfelelő szintet, ők már az új NAT szerint tanultak.

A nyolcadikosoknál nem ennyire jó a helyzet, ők az A2 szintet 69,9, illetve 51,4 százalékban érik el, bár ők még nem az új NAT szerint tanulnak.

A mérés teljes, tanulmányba foglalt eredményeit itt találjátok.

Hozzászólások

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.