Friss felmérés mutatja, hogy állnak az általános iskolások nyelvtudás terén

Angolt és németet tanuló hatodik, illetve nyolcadik osztályos tanulók körében végzett felmérést az Oktatási Hivatal.

  • Eduline
Oktatási Hivatal

A mérésben 173 ezer tanuló vett részt, ők vagy az angolt, vagy pedig a németet tanulják első idegen nyelvként.

Az OH arra volt kíváncsi, hogy a tanulók hány százaléka éri el azt a tudásszintet (hatodikban A1, nyolcadikban A2), melyet a Nemzeti alaptanterv elvár.

Kapcsolódó cikkek

Ezért nagy baj, hogy a magyarok többsége nem beszél idegen nyelvet

Sokáig szükség lehet még a diplomamentésre a szakember szerint

Egy új bővítmény segíthet azoknak, akik nyelvet tanulnának a neten

A hatodikos angolul tanulók mintegy 83 százaléka, a németesek 73 százaléka érte el a megfelelő szintet, ők már az új NAT szerint tanultak.

A nyolcadikosoknál nem ennyire jó a helyzet, ők az A2 szintet 69,9, illetve 51,4 százalékban érik el, bár ők még nem az új NAT szerint tanulnak.

A mérés teljes, tanulmányba foglalt eredményeit itt találjátok.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.