Megfelelő nyelvtudást igazoló dokumentummal a megszerezgető 100 pluszpontból akár 40-et is be lehet zsebelni, ezért bőven megéri tanulni. Nem csak a tudás a lényeges, hanem az időzítés is: ha az idei tavaszi érettségi időszakban lemaradtatok a nyelvtudásért járó pluszpontokról, akkor ez a cikk nektek szól, ugyanis megnézzük, mik a lehetőségeitek. Még akár ősszel is pótolhattok.
Bár július 12-ig még lehet pótolni a felvételihez szükséges dokumentumokat, akik április 30-ig nem tettek sikeres nyelvvizsgát (általában ez után már nem készül el időben a bizonyítvány, de ebben természetesen lehetnek kivételek), azok már nem kaphatnak az idei tavaszi felvételi kiírásban ezen a jogcímen többletpontot.
Hiába lehet akár 40 pontot is összeszedni pluszban egy nyelvtudást igazoló papírral, a diákoknak kevesebb mint a fele képes legalább egy középfokú nyelvvizsgát letenni érettségiig. A C1 komplex nyelvvizsgáért jár a 40 pont, a középfokú B2 vizsgáért 28-at kaphattok a megszerezhető 100 pluszpontból.
A pontszámításról bővebben itt olvashattok.
Aki nem tudta időben letenni idén a nyelvvizsgát, és esetleg ezen múlna a sikeres felvételije a hőn áhított szakra, az előtt két út áll. Akár már az októberi őszi felvételi eljárásban beadhatja a nyelvvizsga-bizonyítványának a másolatát, vagy szintemelő vizsgát tehet - szintén ősszel -, ugyanis egy jól sikerült emelt szintű érettségi kiváltja a nyelvvizsgát. Szintemelőt tenni akkor lehetséges, ha középszinten már érettségiztetek az adott tárgyból.
Előbbi esetben a nyelvvizsgára való felkészülést már nyáron érdemes elkezdeni, hiszen ha még honosítatni is kell a papírt, akkor a megfelelő dokumentumok kiállításához több idő kell. Utóbbi esetben pedig jelentkezni kell az érettségire, és az emelten elért eredményekért ugyanúgy megszerezhetőek a pluszpontok. Attól nem kell tartani, hogy egy esetleges rosszul sikerült szintemelő érettségi lerontja az eredményt, csak azt számítják be, amelyik több pontot ér. Az emelt nyelvi érettségiért csak akkor jár a pluszpont, ha az adott szakon kötelező vagy választható az adott tárgy, illetve ha eléritek a 45 százalékot.
Az idei felvételi időszak központi ponthatárokat tartalmazó listáját itt éritek el.
A pontszámítás szempontjából az emelt érettségi és a nyelvvizsga egyenértékű, rajtatok áll, melyiket választjátok. Ha van egy nyelvvizsgátok, és egy azzal egyenértékű érettségi eredményetek, akkor csak az egyiket fogják figyelembe venni.
Speciális nevelési igényű tanulókra más szabályok érvényesek: ők akár csak szóbeli, vagy csak írásbeli eredményükre is megkaphatják a pluszpontot.
2020-tól pedig csak középfokú nyelvvizsgával lehet bekerülni a felsőoktatásba, így aki most ősszel kezdi meg a középsulit, már most készüljön legalább lélekben.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Hajnali ébredés, tesi a nulladik órában, összevont órák tömege: sok gyerek elutasítóvá vált a mozgással szemben, és egyesek meg is utalták a kötelező mindennapos testnevelést. A Szülői Hang Facebook-csoportjában megkérdeztük az iskolás diákok szüleit, hogy mi a véleményük a heti öt óra testnevelésről.
Helyettesítő tanár végzett kísérletet egy nagykátai általános iskola kémiaóráján, amikor kezében felrobbant a kémcső. Az első padban ülő diák ruhája lángra kapott, a fiút súlyos égési sérülésekkel szállították kórházba.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Elmagyarázzuk részletesen, mikor járhat a hiányzó házira egyes és mikor nem.
Úgy gondolják, az oktatási rendszerünk egyik legnagyobb hibája a kormányzati szinten lévő kompetenciahiány.
Az iskolákba főleg matematika- és fizikatanárt keresnek.
