Ezekben a középiskolákban írták a legjobb matekérettségit
A legjobb három között vidéki gimnázium is szerepel. Mutatjuk a részleteket.
Megfelelő nyelvtudást igazoló dokumentummal a megszerezgető 100 pluszpontból akár 40-et is be lehet zsebelni, ezért bőven megéri tanulni. Nem csak a tudás a lényeges, hanem az időzítés is: ha az idei tavaszi érettségi időszakban lemaradtatok a nyelvtudásért járó pluszpontokról, akkor ez a cikk nektek szól, ugyanis megnézzük, mik a lehetőségeitek. Még akár ősszel is pótolhattok.

Bár július 12-ig még lehet pótolni a felvételihez szükséges dokumentumokat, akik április 30-ig nem tettek sikeres nyelvvizsgát (általában ez után már nem készül el időben a bizonyítvány, de ebben természetesen lehetnek kivételek), azok már nem kaphatnak az idei tavaszi felvételi kiírásban ezen a jogcímen többletpontot.
Hiába lehet akár 40 pontot is összeszedni pluszban egy nyelvtudást igazoló papírral, a diákoknak kevesebb mint a fele képes legalább egy középfokú nyelvvizsgát letenni érettségiig. A C1 komplex nyelvvizsgáért jár a 40 pont, a középfokú B2 vizsgáért 28-at kaphattok a megszerezhető 100 pluszpontból.
A pontszámításról bővebben itt olvashattok.
Aki nem tudta időben letenni idén a nyelvvizsgát, és esetleg ezen múlna a sikeres felvételije a hőn áhított szakra, az előtt két út áll. Akár már az októberi őszi felvételi eljárásban beadhatja a nyelvvizsga-bizonyítványának a másolatát, vagy szintemelő vizsgát tehet - szintén ősszel -, ugyanis egy jól sikerült emelt szintű érettségi kiváltja a nyelvvizsgát. Szintemelőt tenni akkor lehetséges, ha középszinten már érettségiztetek az adott tárgyból.
Előbbi esetben a nyelvvizsgára való felkészülést már nyáron érdemes elkezdeni, hiszen ha még honosítatni is kell a papírt, akkor a megfelelő dokumentumok kiállításához több idő kell. Utóbbi esetben pedig jelentkezni kell az érettségire, és az emelten elért eredményekért ugyanúgy megszerezhetőek a pluszpontok. Attól nem kell tartani, hogy egy esetleges rosszul sikerült szintemelő érettségi lerontja az eredményt, csak azt számítják be, amelyik több pontot ér. Az emelt nyelvi érettségiért csak akkor jár a pluszpont, ha az adott szakon kötelező vagy választható az adott tárgy, illetve ha eléritek a 45 százalékot.
Az idei felvételi időszak központi ponthatárokat tartalmazó listáját itt éritek el.
A pontszámítás szempontjából az emelt érettségi és a nyelvvizsga egyenértékű, rajtatok áll, melyiket választjátok. Ha van egy nyelvvizsgátok, és egy azzal egyenértékű érettségi eredményetek, akkor csak az egyiket fogják figyelembe venni.
Speciális nevelési igényű tanulókra más szabályok érvényesek: ők akár csak szóbeli, vagy csak írásbeli eredményükre is megkaphatják a pluszpontot.
2020-tól pedig csak középfokú nyelvvizsgával lehet bekerülni a felsőoktatásba, így aki most ősszel kezdi meg a középsulit, már most készüljön legalább lélekben.
A legjobb három között vidéki gimnázium is szerepel. Mutatjuk a részleteket.
A miniszter szerint a cél egy modernebb, a diákok igényeihez jobban igazodó iskolai környezet kialakítása.
Az intézményeket az SNI típusa szerint is csoportosították, megkönnyítve ezzel a családok dolgát.
Újabb három hónappal meghosszabbították a volt kulturális és innovációs miniszter, valamint az egykori felsőoktatási államtitkára letartóztatását. Az ügyben 17,3 milliárd forintos vagyoni hátrány okozásának gyanúja miatt folyik nyomozás.
Kemény szigorításokat és KRESZ-módosítást terveznek annak érdekében, hogy csökkenjen a rolleres balesetek száma.
A Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium eredetileg 242 millió forintos támogatást kapott volna három év alatt a PADME-tól, de az MNB alapítványa már a támogatás második évében felmondta az együttműködést.
A magyar- és a történelemérettségi átalakítására több konkrét elképzelés is született, amelyek jelentősen befolyásolhatják, mire és hogyan kell majd felkészülniük a diákoknak. Összegyűjtöttük, milyen változtatásokat javasolnak a szakmai szervezetek, és ezek közül melyek könnyíthetnének a jelenlegi vizsgakövetelményeken.
A Tanítanék Mozgalom szerint a gyerekeket nem kellene már ilyen fiatalon versenyeztetni és különböző iskolatípusokba válogatni, ezért egy kevésbé szelektív oktatási rendszerben a jelenlegi középiskolai felvételire sem lenne szükség.