A szeptember 1-je óta hatályos új felnőttképzési törvény oktatók ezrei és tanulók tízezrei számára teremt súlyos jogbizonytalanságot - írja az eduline-nak eljuttatott közleményében a Nyelvtudásért Egyesület.
A szervezet korábban azt közölte: a piaci versenyzők számának csökkenése, illetve a magas akkreditációs és egyéb költségek bevezetése miatt jelentősen megugró nyelvi képzési díjak káros hatással lesznek az amúgy is gyenge idegennyelv-tudásra. A felnőttképzési törvény nyelviskolákról szóló részéről itt olvashattok részletesen.
Az egyesület szerint a törvényhez kapcsolódó kormányrendelet-tervezet olyan képtelen kötelezettségeket ír elő a nyelviskolák számára, melyek a legelemibb szakmai normáknak sem felelnek meg, ráadásul technikailag is teljesíthetetlenek. A kormányrendelet elfogadása néhány hónapon belül a hazai nyelvoktatási ágazat működésképtelenné válását fogja eredményezni - áll a közleményben.
A rendelettervezet már a bevezetőjében deklarálja, hogy célja az oktatási szolgáltatást nyújtók széles körének kiszorítása a felnőttképzési piacról: ellehetetleníti az egyéni vállalkozóként működő magántanárokat és a kisebb, helyi igényeket rugalmasan kiszolgálni képes nyelviskolákat, az általa preferált nagyobb vállalkozások számára pedig több esetben értelmezhetetlen, jogi és technikai értelemben kivitelezhetetlen kötelezettségeket ír elő - írják.
A Nyelvtudásért Egyesület szerint a rendelettervezet ellentmondásosságát jól mutatja, hogy az anyanyelvi oktatók alkalmazását teljesíthetetlen feltételekhez köti, míg a szaknyelvi tanfolyamokat inkább asztalossal, ügyvéddel vagy nővérekkel taníttatná a felkészült nyelvtanárok helyett.
A közlemény szerint a jogszabályban kötelezően előírt „vagyoni biztosíték” olyan súlyos anyagi terhet róna a nyelviskolákra, mely semmilyen problémára nem kínál megoldást, könnyű bevételt jelent azonban a biztosítók és bankok számára, melynek árát a nyelvtanulókkal fizettetik majd meg a rendeletileg ritkított piacon életben maradó képzők.
Az egyesület szerint a közzétett tervezet figyelmen kívül hagyja a szakértők és szakmai szervezetek által megfogalmazott kifogásokat. A Nyelvtudásért Egyesület ezért felszólítja a Nemzetgazdasági Minisztériumot, hogy az előterjesztés nyelvoktatásra vonatkozó bekezdéseit törölje a tervezetből, és szakértők bevonásával kezdje meg annak újbóli kidolgozását - áll a közleményben.
A Nyelvtudásért Egyesület szerint a felnőttképzési törvény jelenlegi formájában sérti az alaptörvényt azzal, hogy az eddig jogkövetően, egyéni vállalkozóként nyelvet oktató több ezer nyelvtanár és akkreditáció nélkül működő kisebb nyelviskola számára semmilyen átmeneti rendelkezést nem alkotott. A törvény rájuk nézve szeptember óta kötelező engedélyezési eljárást ír elő, melynek teljesítéséhez azonban a jogalkotó nem biztosítja a felkészülési időt és az enegedélyezési eljárások intézményi feltételeit.
