Az eddigi kormányok is tehetnek róla, hogy kevés magyar beszél idegen nyelven, és sokan nem is tervezik a továbblépést e tekintetben – állítja Salusinszky András felnőttképzési szakértő.
A magyarok 65 százaléka egyetlen idegen nyelvet sem beszél társalgási szinten, és az ország lakóinak mindössze 13 százaléka tud megszólalni két idegen nyelven is, ennek oka pedig az, hogy rosszul használtuk fel az uniós forrásokat – állítja Salusinszky András felnőttképzési szakértő, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének alelnöke, a Studio Italia igazgatója a nyest.hu-n megjelent cikkében.
Mint írja, nem is a lemaradásunk – még a szomszédainktól is elmaradtunk nyelvtudás terén – a legaggasztóbb, hanem hogy a magyarok harmada nem is tervezi fejleszteni idegen nyelvi ismereteit.
| Kapcsolódó cikkek |
Ezért lesz nehéz egyetemre jutni sokaknak 2020-tól Nagyon komoly hatása van az agyra a nyelvtanulásnak Eddig kell lépnetek, ha nyelvvizsgáért szeretnétek pluszpontot |
Pedig a betöltésre váró állások 44 százaléka megköveteli a nyelvtudást, és emiatt akár 20 százalékkal lehet magasabb bérre számítani.
Mint írja, „az elmúlt évtized kormányainak munkája mintha szándékosan tönkre tette volna a közoktatást kiegészítő nagy presztízsű hazai felnőtt nyelvoktatást az állami ösztönzők leépítésével, a nyelviskolákba történő beiratkozások agyonbürokratizálásával”.
A szerző kifogásolja, hogy megszűntek a nyelvtanuláshoz kapcsolódó adó- és képzési kedvezmények, de már szakképzési hozzájárulás sem áll a cégek rendelkezésére. „Egyedül a bürokratikusan nehezen átlátható és bizonytalan elosztású, elsősorban a vidéki régiókban elérhető EU-s pályázatokban (korábban TÁMOP, most GINOP) bízhatnak a munkaadók és korlátozott számú magánszemély” -írja.
És hogy mi lenne a megoldás? „Adókedvezmények bevezetése, a szakképzési hozzájárulás visszaállítása, a Nyugat-Európában jól ismert képzési kártya- és számlarendszer bevezetése ösztönözhetné a munkáltatók képzési célú kiadásait, a speciális helyzetű csoportok felnőttképzésének támogatását, az állami források célszerű és átlátható elköltését”.
Salusinszky szerint elengedhetetlen a nyelvi- és tanárképzés reformja is, és azt is hiányolja, hogy a köztévén nem adnak eredeti nyelven, felirattal filmeket, műsorokat.
A kollégiumi férőhelyhiány és az égbe szökő albérletárak mellett egyre több egyetemista vállal munkát a nappali képzés mellett is. Sokan nemcsak heti pár órát vállalnak, hanem gyakorlatilag egy második állást visznek az egyetem mellett – ennek pedig komoly ára van. Eltűnik a szabadidő, kimaradnak a közösségi élmények és egyre inkább háttérbe szorul az egyetemi élet.
Miért nem működik egy elméletileg jól kitalált rendszer a gyakorlatban? Mosóczi András, a Mateking alapító-vezetőjének írása. Vélemény.
1109 diák volt, akinek nem lett meg középszinten még az elégséges sem.
@eduline.hu Március 11-én ismét a Kossuth térre vonultak a kulturális szféra dolgozói. A tüntetésen egy egyetemi tanárként is dolgozó restaurátort kérdeztünk arról, mennyit keres, milyen munkát végez nap mint nap, és hogyan lehet ebből a fizetésből megélni Budapesten. #kkdsz #kulturalisdolgozok #restaurator #kultura #beremeles
♬ original sound - eduline.hu
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) nemrég közzétette átfogó, háromkötetes javaslatcsomagját, melynek célja, hogy hiteles képet adjon a hazai felsőoktatás jelenlegi helyzetéről, és megoldási irányokat vázoljon fel a jövőre nézve.
Miközben a toborzóplakátokon modern felszerelés, korszerű körülmények és vonzó katonai életpálya látszik, Pálinkás Szilveszter szerint a valóság egészen más a Magyar Honvédségnél: csatornaszag a folyosókon, penészes zuhanyzók és szálláshelyek, kiszámíthatatlan munkaidő, alacsony fizetés és szakadozó egyenruhák várják a fiatalokat.
