Az eddigi kormányok is tehetnek róla, hogy kevés magyar beszél idegen nyelven, és sokan nem is tervezik a továbblépést e tekintetben – állítja Salusinszky András felnőttképzési szakértő.
A magyarok 65 százaléka egyetlen idegen nyelvet sem beszél társalgási szinten, és az ország lakóinak mindössze 13 százaléka tud megszólalni két idegen nyelven is, ennek oka pedig az, hogy rosszul használtuk fel az uniós forrásokat – állítja Salusinszky András felnőttképzési szakértő, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének alelnöke, a Studio Italia igazgatója a nyest.hu-n megjelent cikkében.
Mint írja, nem is a lemaradásunk – még a szomszédainktól is elmaradtunk nyelvtudás terén – a legaggasztóbb, hanem hogy a magyarok harmada nem is tervezi fejleszteni idegen nyelvi ismereteit.
| Kapcsolódó cikkek |
Ezért lesz nehéz egyetemre jutni sokaknak 2020-tól Nagyon komoly hatása van az agyra a nyelvtanulásnak Eddig kell lépnetek, ha nyelvvizsgáért szeretnétek pluszpontot |
Pedig a betöltésre váró állások 44 százaléka megköveteli a nyelvtudást, és emiatt akár 20 százalékkal lehet magasabb bérre számítani.
Mint írja, „az elmúlt évtized kormányainak munkája mintha szándékosan tönkre tette volna a közoktatást kiegészítő nagy presztízsű hazai felnőtt nyelvoktatást az állami ösztönzők leépítésével, a nyelviskolákba történő beiratkozások agyonbürokratizálásával”.
A szerző kifogásolja, hogy megszűntek a nyelvtanuláshoz kapcsolódó adó- és képzési kedvezmények, de már szakképzési hozzájárulás sem áll a cégek rendelkezésére. „Egyedül a bürokratikusan nehezen átlátható és bizonytalan elosztású, elsősorban a vidéki régiókban elérhető EU-s pályázatokban (korábban TÁMOP, most GINOP) bízhatnak a munkaadók és korlátozott számú magánszemély” -írja.
És hogy mi lenne a megoldás? „Adókedvezmények bevezetése, a szakképzési hozzájárulás visszaállítása, a Nyugat-Európában jól ismert képzési kártya- és számlarendszer bevezetése ösztönözhetné a munkáltatók képzési célú kiadásait, a speciális helyzetű csoportok felnőttképzésének támogatását, az állami források célszerű és átlátható elköltését”.
Salusinszky szerint elengedhetetlen a nyelvi- és tanárképzés reformja is, és azt is hiányolja, hogy a köztévén nem adnak eredeti nyelven, felirattal filmeket, műsorokat.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Az ösztöndíjakat is fedező normatíva összege 2020 óta változatlan, jelenleg évi 166 600 forint hallgatónként.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
A közép- és emeltszintű matekérettségi feladatsorai és javítási-értékelési útmutatói már elérhetőek az Oktatási Hivatal oldalán.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A rendőrség csütörtök reggel megkezdte az épületek átvizsgálását.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
