Az eddigi kormányok is tehetnek róla, hogy kevés magyar beszél idegen nyelven, és sokan nem is tervezik a továbblépést e tekintetben – állítja Salusinszky András felnőttképzési szakértő.
A magyarok 65 százaléka egyetlen idegen nyelvet sem beszél társalgási szinten, és az ország lakóinak mindössze 13 százaléka tud megszólalni két idegen nyelven is, ennek oka pedig az, hogy rosszul használtuk fel az uniós forrásokat – állítja Salusinszky András felnőttképzési szakértő, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének alelnöke, a Studio Italia igazgatója a nyest.hu-n megjelent cikkében.
Mint írja, nem is a lemaradásunk – még a szomszédainktól is elmaradtunk nyelvtudás terén – a legaggasztóbb, hanem hogy a magyarok harmada nem is tervezi fejleszteni idegen nyelvi ismereteit.
| Kapcsolódó cikkek |
Ezért lesz nehéz egyetemre jutni sokaknak 2020-tól Nagyon komoly hatása van az agyra a nyelvtanulásnak Eddig kell lépnetek, ha nyelvvizsgáért szeretnétek pluszpontot |
Pedig a betöltésre váró állások 44 százaléka megköveteli a nyelvtudást, és emiatt akár 20 százalékkal lehet magasabb bérre számítani.
Mint írja, „az elmúlt évtized kormányainak munkája mintha szándékosan tönkre tette volna a közoktatást kiegészítő nagy presztízsű hazai felnőtt nyelvoktatást az állami ösztönzők leépítésével, a nyelviskolákba történő beiratkozások agyonbürokratizálásával”.
A szerző kifogásolja, hogy megszűntek a nyelvtanuláshoz kapcsolódó adó- és képzési kedvezmények, de már szakképzési hozzájárulás sem áll a cégek rendelkezésére. „Egyedül a bürokratikusan nehezen átlátható és bizonytalan elosztású, elsősorban a vidéki régiókban elérhető EU-s pályázatokban (korábban TÁMOP, most GINOP) bízhatnak a munkaadók és korlátozott számú magánszemély” -írja.
És hogy mi lenne a megoldás? „Adókedvezmények bevezetése, a szakképzési hozzájárulás visszaállítása, a Nyugat-Európában jól ismert képzési kártya- és számlarendszer bevezetése ösztönözhetné a munkáltatók képzési célú kiadásait, a speciális helyzetű csoportok felnőttképzésének támogatását, az állami források célszerű és átlátható elköltését”.
Salusinszky szerint elengedhetetlen a nyelvi- és tanárképzés reformja is, és azt is hiányolja, hogy a köztévén nem adnak eredeti nyelven, felirattal filmeket, műsorokat.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
