A magyarok 65 százaléka egyetlen idegen nyelvet sem beszél társalgási szinten, és az ország lakóinak mindössze 13 százaléka tud megszólalni két idegen nyelven is, ennek oka pedig az, hogy rosszul használtuk fel az uniós forrásokat – állítja Salusinszky András felnőttképzési szakértő, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének alelnöke, a Studio Italia igazgatója a nyest.hu-n megjelent cikkében.

Mint írja, nem is a lemaradásunk – még a szomszédainktól is elmaradtunk nyelvtudás terén – a legaggasztóbb, hanem hogy a magyarok harmada nem is tervezi fejleszteni idegen nyelvi ismereteit.

Pedig a betöltésre váró állások 44 százaléka megköveteli a nyelvtudást, és emiatt akár 20 százalékkal lehet magasabb bérre számítani.

Mint írja, „az elmúlt évtized kormányainak munkája mintha szándékosan tönkre tette volna a közoktatást kiegészítő nagy presztízsű hazai felnőtt nyelvoktatást az állami ösztönzők leépítésével, a nyelviskolákba történő beiratkozások agyonbürokratizálásával”.

A szerző kifogásolja, hogy megszűntek a nyelvtanuláshoz kapcsolódó adó- és képzési kedvezmények, de már szakképzési hozzájárulás sem áll a cégek rendelkezésére. „Egyedül a bürokratikusan nehezen átlátható és bizonytalan elosztású, elsősorban a vidéki régiókban elérhető EU-s pályázatokban (korábban TÁMOP, most GINOP) bízhatnak a munkaadók és korlátozott számú magánszemély” -írja.

És hogy mi lenne a megoldás? „Adókedvezmények bevezetése, a szakképzési hozzájárulás visszaállítása, a Nyugat-Európában jól ismert képzési kártya- és számlarendszer bevezetése ösztönözhetné a munkáltatók képzési célú kiadásait, a speciális helyzetű csoportok felnőttképzésének támogatását, az állami források célszerű és átlátható elköltését”.

Salusinszky szerint elengedhetetlen a nyelvi- és tanárképzés reformja is, és azt is hiányolja, hogy a köztévén nem adnak eredeti nyelven, felirattal filmeket, műsorokat.