Idén is megrendezik a Nyelvparádét, szeptember 8. és 10. között a Millenárison hazai és külföldi nyelvtanfolyamokkal, próbanyelvvizsgával, nyelvtanulási segédeszközökkel, bemutatóórákkal, nyelvkönyvekkel és online tanulási lehetőségekkel várják a látogatókat. Van miben fejlődni, a magyaroknak mindössze 37 százaléka beszél valamilyen idegen nyelvet.
A magyar és külföldi nyelviskoláktól a nyelvvizsgaközpontokon, illetve a könyvkiadókon át egészen a nyelvi utaztatókig és a szoftverfejlesztőkig szolgáltatások, termékek képviseltetik magukat a rendezvényen.
A közleményben kitértek arra is, hogy az Eurostat legfrissebb adatai szerint az Európai Unióban Magyarországon beszélnek a legkevesebben idegen nyelvet. Az EU országait érintő kutatásban 37 százalékkal lett utolsó Magyarország, s a lemaradást hűen tükrözi, hogy a hátulról harmadik Spanyolországban 51 százalék ez az arány.
A nyelvet tanulók közül a legtöbben még mindig az angolt választják. Az általános és középiskolai tanulók 67 százaléka Shakespeare nyelvét szeretné elsajátítani, ami azt jelenti, hogy többen tanulnak angolul, mint az összes többi nyelvet együttesen. Második a német, majd ezt követi sorrendben a francia, a spanyol és az olasz. Azonban a 18. Nyelvparádén a látogatók - a "sztár-nyelvek" mellett - továbbra is megismerkedhetnek számtalan egyéb nyelvvel is. A nyelvtanárok pedig módszertani konferencián vehetnek részt.
A szervezők egy táncos Guinness-rekord-kísérlettel is készültek, a látványos flashmob-ba bárki beszállhat. A rendezvényre ingyenes a belépés, kerekesszékkel is látogatható.
Döbbenetes eredmények a magyar diákok nyelvtudásáról
Hatalmasak a különbségek a községi és a fővárosi általános iskolások nyelvtudása között - derül ki a 2015/2016-os tanév idegen nyelvi mérésének eredményeiből. Pedig 2020-tól csak azok a diákok kezdhetik majd el az egyetemet vagy főiskolát, akik legalább egy középfokú nyelvvizsgát szereznek - ez lesz a felsőoktatási felvételi egyik feltétele.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
