Döbbenetes eredmény a magyarok nyelvtudásáról: háromból ketten egy idegen nyelvet sem beszélnek

Idén is megrendezik a Nyelvparádét, szeptember 8. és 10. között a Millenárison hazai és külföldi nyelvtanfolyamokkal, próbanyelvvizsgával, nyelvtanulási segédeszközökkel, bemutatóórákkal, nyelvkönyvekkel és online tanulási lehetőségekkel várják a látogatókat. Van miben fejlődni, a magyaroknak mindössze 37 százaléka beszél valamilyen idegen nyelvet.

  • MTI
Pixabay

A magyar és külföldi nyelviskoláktól a nyelvvizsgaközpontokon, illetve a könyvkiadókon át egészen a nyelvi utaztatókig és a szoftverfejlesztőkig szolgáltatások, termékek képviseltetik magukat a rendezvényen.

A közleményben kitértek arra is, hogy az Eurostat legfrissebb adatai szerint az Európai Unióban Magyarországon beszélnek a legkevesebben idegen nyelvet. Az EU országait érintő kutatásban 37 százalékkal lett utolsó Magyarország, s a lemaradást hűen tükrözi, hogy a hátulról harmadik Spanyolországban 51 százalék ez az arány. 

A nyelvet tanulók közül a legtöbben még mindig az angolt választják. Az általános és középiskolai tanulók 67 százaléka Shakespeare nyelvét szeretné elsajátítani, ami azt jelenti, hogy többen tanulnak angolul, mint az összes többi nyelvet együttesen. Második a német, majd ezt követi sorrendben a francia, a spanyol és az olasz. Azonban a 18. Nyelvparádén a látogatók - a "sztár-nyelvek" mellett - továbbra is megismerkedhetnek számtalan egyéb nyelvvel is. A nyelvtanárok pedig módszertani konferencián vehetnek részt.

A szervezők egy táncos Guinness-rekord-kísérlettel is készültek, a látványos flashmob-ba bárki beszállhat. A rendezvényre ingyenes a belépés, kerekesszékkel is látogatható.

Döbbenetes eredmények a magyar diákok nyelvtudásáról

Hatalmasak a különbségek a községi és a fővárosi általános iskolások nyelvtudása között - derül ki a 2015/2016-os tanév idegen nyelvi mérésének eredményeiből. Pedig 2020-tól csak azok a diákok kezdhetik majd el az egyetemet vagy főiskolát, akik legalább egy középfokú nyelvvizsgát szereznek - ez lesz a felsőoktatási felvételi egyik feltétele.

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.