Döbbenetes eredmény a magyarok nyelvtudásáról: háromból ketten egy idegen nyelvet sem beszélnek

Idén is megrendezik a Nyelvparádét, szeptember 8. és 10. között a Millenárison hazai és külföldi nyelvtanfolyamokkal, próbanyelvvizsgával, nyelvtanulási segédeszközökkel, bemutatóórákkal, nyelvkönyvekkel és online tanulási lehetőségekkel várják a látogatókat. Van miben fejlődni, a magyaroknak mindössze 37 százaléka beszél valamilyen idegen nyelvet.

  • MTI
Pixabay

A magyar és külföldi nyelviskoláktól a nyelvvizsgaközpontokon, illetve a könyvkiadókon át egészen a nyelvi utaztatókig és a szoftverfejlesztőkig szolgáltatások, termékek képviseltetik magukat a rendezvényen.

A közleményben kitértek arra is, hogy az Eurostat legfrissebb adatai szerint az Európai Unióban Magyarországon beszélnek a legkevesebben idegen nyelvet. Az EU országait érintő kutatásban 37 százalékkal lett utolsó Magyarország, s a lemaradást hűen tükrözi, hogy a hátulról harmadik Spanyolországban 51 százalék ez az arány. 

A nyelvet tanulók közül a legtöbben még mindig az angolt választják. Az általános és középiskolai tanulók 67 százaléka Shakespeare nyelvét szeretné elsajátítani, ami azt jelenti, hogy többen tanulnak angolul, mint az összes többi nyelvet együttesen. Második a német, majd ezt követi sorrendben a francia, a spanyol és az olasz. Azonban a 18. Nyelvparádén a látogatók - a "sztár-nyelvek" mellett - továbbra is megismerkedhetnek számtalan egyéb nyelvvel is. A nyelvtanárok pedig módszertani konferencián vehetnek részt.

A szervezők egy táncos Guinness-rekord-kísérlettel is készültek, a látványos flashmob-ba bárki beszállhat. A rendezvényre ingyenes a belépés, kerekesszékkel is látogatható.

Döbbenetes eredmények a magyar diákok nyelvtudásáról

Hatalmasak a különbségek a községi és a fővárosi általános iskolások nyelvtudása között - derül ki a 2015/2016-os tanév idegen nyelvi mérésének eredményeiből. Pedig 2020-tól csak azok a diákok kezdhetik majd el az egyetemet vagy főiskolát, akik legalább egy középfokú nyelvvizsgát szereznek - ez lesz a felsőoktatási felvételi egyik feltétele.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.