A lett parlament nem hajlandó napirendjére tűzni azt az előterjesztést, amelynek értelmében második hivatalos...
A lett parlament nem hajlandó napirendjére tűzni azt az előterjesztést, amelynek értelmében második hivatalos nyelvként ismernék el az oroszt a kis balti ország területén. A törvényhozás (saeima) csütörtöki ülésén a képviselők többsége leszavazta a - népi kezdeményezés nyomán született - törvény tárgysorozatba vételét. A jelen lévő 100 honatya közül hatvanan utasították el, hogy a dokumentum a testület illetékes bizottságai elé kerüljön.
Így bizonyossá vált, hogy két hónapon belül népszavazást kell tartani a kérdésről. A referendum legvalószínűbb időpontja 2012. február 18. Lettország 2,4 milliós lakosságán belül mintegy 40 százaléknak orosz, ukrán vagy fehérorosz az anyanyelve. Közülük 300 ezer fő nem minősül lett állampolgárnak, így csak korlátozott demokratikus jogokkal rendelkezik, miután nem tett eleget a 90-es években bevezetett "honosítási vizsga" követelményeinek. A vizsgán főleg a lett nyelv kielégítő szintű ismeretét kellett igazolniuk az erre kötelezetteknek.
A parlamenti szavazáson nem vett részt az orosz ajkú lakosság által támogatott ellenzéki Harmónia Központ. A párt előzőleg bírálta, hogy a rigai parlamentben képtelenség ésszerű vitát folytatni az orosz nyelv státusáról.
Ahhoz, hogy az orosz hivatalos második nyelvvé váljon Lettországban, a népszavazáson igennel kellene voksolnia a választójoggal rendelkezők több mint 50 százalékának; ez jelenleg 771.350 fő. A kormány nagyszabású kampányra készül az indítvány elutasítása érdekében.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
