Nem lesz hivatalos nyelv az orosz Lettországban

A lett parlament nem hajlandó napirendjére tűzni azt az előterjesztést, amelynek értelmében második hivatalos...

  • MTI

A lett parlament nem hajlandó napirendjére tűzni azt az előterjesztést, amelynek értelmében második hivatalos nyelvként ismernék el az oroszt a kis balti ország területén. A törvényhozás (saeima) csütörtöki ülésén a képviselők többsége leszavazta a - népi kezdeményezés nyomán született - törvény tárgysorozatba vételét. A jelen lévő 100 honatya közül hatvanan utasították el, hogy a dokumentum a testület illetékes bizottságai elé kerüljön.

Így bizonyossá vált, hogy két hónapon belül népszavazást kell tartani a kérdésről. A referendum legvalószínűbb időpontja 2012. február 18. Lettország 2,4 milliós lakosságán belül mintegy 40 százaléknak orosz, ukrán vagy fehérorosz az anyanyelve. Közülük 300 ezer fő nem minősül lett állampolgárnak, így csak korlátozott demokratikus jogokkal rendelkezik, miután nem tett eleget a 90-es években bevezetett "honosítási vizsga" követelményeinek. A vizsgán főleg a lett nyelv kielégítő szintű ismeretét kellett igazolniuk az erre kötelezetteknek.

A parlamenti szavazáson nem vett részt az orosz ajkú lakosság által támogatott ellenzéki Harmónia Központ. A párt előzőleg bírálta, hogy a rigai parlamentben képtelenség ésszerű vitát folytatni az orosz nyelv státusáról.

Ahhoz, hogy az orosz hivatalos második nyelvvé váljon Lettországban, a népszavazáson igennel kellene voksolnia a választójoggal rendelkezők több mint 50 százalékának; ez jelenleg 771.350 fő. A kormány nagyszabású kampányra készül az indítvány elutasítása érdekében.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.