Pukli István: „A tűzoltás nem azonos az oktatásirányítással”
Az oktatás átalakításának nem az intézményrendszerből, hanem abból kellene kiindulnia, hogy milyen társadalmat szeretnénk.
A lett parlament nem hajlandó napirendjére tűzni azt az előterjesztést, amelynek értelmében második hivatalos nyelvként ismernék el az oroszt a kis balti ország területén. A törvényhozás (saeima) csütörtöki ülésén a képviselők többsége leszavazta a - népi kezdeményezés nyomán született - törvény tárgysorozatba vételét. A jelen lévő 100 honatya közül hatvanan utasították el, hogy a dokumentum a testület illetékes bizottságai elé kerüljön.
Így bizonyossá vált, hogy két hónapon belül népszavazást kell tartani a kérdésről. A referendum legvalószínűbb időpontja 2012. február 18. Lettország 2,4 milliós lakosságán belül mintegy 40 százaléknak orosz, ukrán vagy fehérorosz az anyanyelve. Közülük 300 ezer fő nem minősül lett állampolgárnak, így csak korlátozott demokratikus jogokkal rendelkezik, miután nem tett eleget a 90-es években bevezetett "honosítási vizsga" követelményeinek. A vizsgán főleg a lett nyelv kielégítő szintű ismeretét kellett igazolniuk az erre kötelezetteknek.
A parlamenti szavazáson nem vett részt az orosz ajkú lakosság által támogatott ellenzéki Harmónia Központ. A párt előzőleg bírálta, hogy a rigai parlamentben képtelenség ésszerű vitát folytatni az orosz nyelv státusáról.
Ahhoz, hogy az orosz hivatalos második nyelvvé váljon Lettországban, a népszavazáson igennel kellene voksolnia a választójoggal rendelkezők több mint 50 százalékának; ez jelenleg 771.350 fő. A kormány nagyszabású kampányra készül az indítvány elutasítása érdekében.
