A lett parlament nem hajlandó napirendjére tűzni azt az előterjesztést, amelynek értelmében második hivatalos...
A lett parlament nem hajlandó napirendjére tűzni azt az előterjesztést, amelynek értelmében második hivatalos nyelvként ismernék el az oroszt a kis balti ország területén. A törvényhozás (saeima) csütörtöki ülésén a képviselők többsége leszavazta a - népi kezdeményezés nyomán született - törvény tárgysorozatba vételét. A jelen lévő 100 honatya közül hatvanan utasították el, hogy a dokumentum a testület illetékes bizottságai elé kerüljön.
Így bizonyossá vált, hogy két hónapon belül népszavazást kell tartani a kérdésről. A referendum legvalószínűbb időpontja 2012. február 18. Lettország 2,4 milliós lakosságán belül mintegy 40 százaléknak orosz, ukrán vagy fehérorosz az anyanyelve. Közülük 300 ezer fő nem minősül lett állampolgárnak, így csak korlátozott demokratikus jogokkal rendelkezik, miután nem tett eleget a 90-es években bevezetett "honosítási vizsga" követelményeinek. A vizsgán főleg a lett nyelv kielégítő szintű ismeretét kellett igazolniuk az erre kötelezetteknek.
A parlamenti szavazáson nem vett részt az orosz ajkú lakosság által támogatott ellenzéki Harmónia Központ. A párt előzőleg bírálta, hogy a rigai parlamentben képtelenség ésszerű vitát folytatni az orosz nyelv státusáról.
Ahhoz, hogy az orosz hivatalos második nyelvvé váljon Lettországban, a népszavazáson igennel kellene voksolnia a választójoggal rendelkezők több mint 50 százalékának; ez jelenleg 771.350 fő. A kormány nagyszabású kampányra készül az indítvány elutasítása érdekében.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Az ösztöndíjakat is fedező normatíva összege 2020 óta változatlan, jelenleg évi 166 600 forint hallgatónként.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
