A lett parlament nem hajlandó napirendjére tűzni azt az előterjesztést, amelynek értelmében második hivatalos...
A lett parlament nem hajlandó napirendjére tűzni azt az előterjesztést, amelynek értelmében második hivatalos nyelvként ismernék el az oroszt a kis balti ország területén. A törvényhozás (saeima) csütörtöki ülésén a képviselők többsége leszavazta a - népi kezdeményezés nyomán született - törvény tárgysorozatba vételét. A jelen lévő 100 honatya közül hatvanan utasították el, hogy a dokumentum a testület illetékes bizottságai elé kerüljön.
Így bizonyossá vált, hogy két hónapon belül népszavazást kell tartani a kérdésről. A referendum legvalószínűbb időpontja 2012. február 18. Lettország 2,4 milliós lakosságán belül mintegy 40 százaléknak orosz, ukrán vagy fehérorosz az anyanyelve. Közülük 300 ezer fő nem minősül lett állampolgárnak, így csak korlátozott demokratikus jogokkal rendelkezik, miután nem tett eleget a 90-es években bevezetett "honosítási vizsga" követelményeinek. A vizsgán főleg a lett nyelv kielégítő szintű ismeretét kellett igazolniuk az erre kötelezetteknek.
A parlamenti szavazáson nem vett részt az orosz ajkú lakosság által támogatott ellenzéki Harmónia Központ. A párt előzőleg bírálta, hogy a rigai parlamentben képtelenség ésszerű vitát folytatni az orosz nyelv státusáról.
Ahhoz, hogy az orosz hivatalos második nyelvvé váljon Lettországban, a népszavazáson igennel kellene voksolnia a választójoggal rendelkezők több mint 50 százalékának; ez jelenleg 771.350 fő. A kormány nagyszabású kampányra készül az indítvány elutasítása érdekében.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
