Lovári és eszperantó – felvételizők és diplomázás előtt álló egyetemisták százai választják ezt a két nyelvet a gyors nyelvvizsgaszerzés reményében. De vajon tényleg ez a két legkönnyebb nyelv? Utánajártunk.
Hogy a kérdés mennyire foglalkoztatja a diákokat, az is bizonyítja, hogy az Egyesült Államok Külügyi Szolgálata 2011 májusában külön tájékoztatót adott ki arról, melyek a legnehezebb és a legkönnyebb nyelvek – igaz, a felmérést angol anyanyelvűek tapasztalatai alapján készítették. A nyelveket három csoportba – könnyű (570-600 óra), közepes (1100 óra) és nehéz (2200 óra) – osztották aszerint, hány óra tanulás kell ahhoz, hogy valaki a nulláról elérje a társalgási szintet. Az első csoportba a germán és az újlatin nyelvek kerültek, a másodikba az indoeurópai nyelvek, a harmadikba pedig a kelet-ázsiai nyelvek és az arab.
Eszperantó és lovári – még mindig népszerűek
A Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ 2010-es adatai szerint itthon még mindig angolul és németül tanulnak a legtöbben – a harmadik legnépszerűbb nyelv az eszperantó, a nyolcadik pedig a lovári.
Nem véletlenül. Míg a nagy nyelvekből átlagosan 2000-2500 óra alatt lehet elérni a középfokot, addig – ugyanehhez – eszperantóból mindössze 250 órára van szükség. Akinek sürgős a nyelvvizsga, az akár két-három hónap alatt felkészülhet a középfokúra, normál tempóban öt-hat hónap felkészülés kell.
Az eszperantóul tanulók dolgát megkönnyíti, hogy - bár a szókincse körülbelül akkora, mint a magyaré - a főneveknek nincsenek nemei, és mindent úgy kell leírni, ahogy ejtik – ráadásul a melléknévpárokkal sem kell sokat küszködni. „Az eszperantót gyorsabban lehet elsajátítani, a gyökerei a latin szógyökeihez nyúlnak vissza, a nyelvtan pedig nagyon logikus” – mondja Szilvási László, a Budapesti Eszperantó Központ vezetője, aki szerint az eszperantó iránt egyre nő az érdeklődés, de a nyelvvizsga-amnesztia decemberi megszavazása óta sokan hezitálnak, nem tudják ugyanis, melyik egyetem tekint el a nyelvvizsga-bizonyítvány bemutatásától, és hol kérnek továbbra is nyelvvizsgát a végzős hallgatóktól.
Lovári: tévhit, hogy könnyű megtanulni?
Tévhit, hogy a lováriból nagyon könnyű nyelvvizsgát szerezni, ugyanúgy el kell sajátítani a ragozást, a nemeket, az elöljárószavakat, mint bármelyik más nyelvből – mondja Balogh Zoltánné nyelvtanár, aki szerint a lovári sokak számára azért tűnik könnyűnek, mert sok a magyar jövevényszó. „A lovári egyébként nem nyelv, hanem nyelvjárás, dialektus, a romani nyelvhez tartozik, indoeurópai gyökerei vannak” – teszi hozzá.
A nyelvtanár szerint kisebbségben vannak azok, akik szakmájuk miatt tanulnak lováriul – ők jellemzően óvónők és szociális munkások –, a többség elsősorban a diploma megszerzése vagy a felvételi többletpontok miatt jelentkezik a tanfolyamokra. Balogh Zoltánné szerint általában 200 órára van szükség a középfokú nyelvvizsgához.
Nehéz, nem nehéz
Szabó László, az ELTE Idegennyelvi Továbbképző Központ igazgatóhelyettese szerint relatív, mit nevezünk könnyű nyelvnek, vannak ugyan olyan nyelvek, amelyekről ez terjedt el, de tudományos alapja ezeknek a megállapításoknak sincs. A latin abc-s nyelveket persze mindig könnyebb elsajátítani, és az is tény, hogy egyes nyelvekből könnyebb eljutni az alapszintre, mert egyszerűbb a ragozási rendszer, de ezek a különbségek – ahogy a tanulók haladnak a felsőfok felé – kiegyenlítődnek.
Szabó László szerint egyedül az eszperantóra igaz, hogy könnyebb megszerezni a középfokú nyelvvizsgát, mint a többi idegen nyelvből – ezt ugyanis különböző európai nyelvek elemeinek felhasználásával úgy alkotta meg Zamenhof, hogy gyorsan el lehessen sajátítani.
| Eszperantó |
Az eszperantót aktívan és/vagy folyékonyan beszélők, valamint az anyanyelvűek számát (ők azok, akiknek szülei tanították a mesterséges nyelvet 10 000 - kétmillióra becsülik. Az eszperantót 115 országban beszélik. A legjelentősebb szervezete az Eszperantó Világszervezet (UEA), amely több millió embernek kínál programokat, így például az ELTE Idegennyelvi Továbbképző Központjával együtt szerveznek egynyelvű vizsgát. A Rigó utcában kétnyelvű vizsgát is lehet tenni, ezt választja az eszperantóul tanuló diákok többsége. Akit érdekel az eszperantó, a világirodalom leghíresebb műveit is elolvashatja ezen a nyelven, a fordításokhoz könnyű hozzájutni, könyvtárakban, könyvesboltokban is hozzáférhetőek. |
A két nyelv népszerűsége ellenére magas a sikertelen nyelvvizsgák száma – az összes vizsga számához viszonyítva sokkal magasabb a bukások aránya, mint angolból vagy németből.
Hány perces a fizikaérettségi közép- és emelt szinten? Hány pontot lehet elérni a vizsgákon, és milyen témakörökből kell felkészülniük a vizsgázóknak? Összegyűjtöttük a legfontosabb információkat. A mai fizikaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karnak.
Több mint 250 hallgató ért egyet azzal a nyílt levéllel, amit a Hallgató Önkormányzat fogalmazott meg az egyetemi autonómia helyreállításáról, a kuratóriumi rendszer felszámolásáról, a hallgatói beleszólás hiányáról, az oktatói állomány átalakításáról, a képzési férőhelyek felülvizsgálatáról és az állandó játszóhely hiányáról Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszternek, valamint Tarr Zoltán leendő kulturális miniszternek.
Az iskolarendszer ma leginkább azokat a gyerekeket ismeri fel tehetségként, akik jól teljesítenek a versenyeken, gyorsan alkalmazkodnak az elvárásokhoz, és abban kiválóak, amit a rendszer eleve értékesnek tart. Kaderják Anita oktatáskutató szerint ezzel éppen azok a gyerekek veszhetnek el, akik másképp gondolkodnak, kérdeznek, alkotnak vagy egyszerűen csak nem férnek bele a tananyagvezérelt oktatás szűk kereteibe.
A BME helyzete ezért nem pusztán intézményi finanszírozási kérdés, hanem felsőoktatás-politikai és alkotmányossági jelentőségű ügy” – fogalmazott abban a Facebook-posztban a MOJ Műegyetemiek az Oktatás Jövőéért csoportja.
