Gondoltad volna, hogy ez 2016 legcsúnyább szava?

A Darmstadti Egyetem szerint ezt a Volksverräter jelentése érdemelte ki.

  • eduline/mti

A nemzetárulót (Volksverräter) választotta 2016 legcsúnyább német szavának a Darmstadti Egyetem nyelvészekből és újságírókból álló független bizottsága kedden.

A zsűri szóvivője, Nina Janich szerint a nemzetáruló a "diktatúrák öröksége", többek közt a náciké. "Politikusokra tett szemrehányásként ez a szó olyan mértékben rágalmazó, hogy használata gátolja a valódi párbeszédet és így a demokráciában nélkülözhetetlen társadalmi eszmecserét" - fejtette ki Janich.

A nemzetáruló szót gyakran használják közösségi oldalakon. "A nyelv sokat elmond egy társadalom értékrendjéről. Az ebben a szóösszetételben, ugyanúgy, mint a menekültkérdésben használt egyéb kifejezésekben szereplő népnemzeti (völkisch) szó nem a nemzetállam egészére vonatkozik, hanem egy etnikai kategória, amely kirekeszti a népesség egy részét - csakúgy, mint a nemzetiszocializmusban" - mutatott rá a nyelvtudós.

A darmstadti nyelvész zsűri nem a beküldött javaslatok mennyisége alapján választja ki az év legcsúnyább szavát, hanem függetlenül dönt. 1991 óta választják ki az év legellenszenvesebb szavát (Unwort des Jahres) a beküldött javaslatokból. Tavaly a jótét lélek (Gutmensch) szót választották az év legellenszenvesebb szavának, 2015-ben a hazug sajtót (Lügenpresse).

Az év legcsúnyább szava kezdeményezés célja a nyelvi tudatosság és érzékenység fejlesztése a közbeszéddel, a nyilvános kommunikációval kapcsolatban. A szavakat egyebek között annak alapján vizsgálják, hogy sértik-e az emberi méltóságot vagy a demokratikus alapértékeket. Vizsgálják a szavak félrevezető vagy gyengítő, eufemisztikus jellegét is.

Az év legellenszenvesebb szava mellett Németországban megválasztják az év szavát is. Erről a darmstadi nyelvészektől függetlenül dönt a wiesbadeni német nyelvtudományi társaság (GfdS), 2016 szavának a "tényeken túlit" (postfaktisch) választották. A zsűri indoklása szerint ezzel egy "mélyreható politikai átalakulásra", a tények szerepének változására hívják fel a figyelmet. A kifejezés egy amerikai angol műszó, az igazság utáni, igazságon túli jelentésű post-truth német változata, azt jelzi, hogy a politikai és társadalmi vitákban egyre inkább az érzelmek kerülnek a középpontba, kiszorítva a tényeket.

Itt az év másik szava: még szomorúbb az előzőnél

Az év szava az idegengyűlölet, vagyis a xenophobia a Dictionary.com amerikai szótár szerint, miután az Oxford Dictionaries az igazság utáni állapotra utaló kifejezést választotta meg. A Nagy-Britannia európai uniós kilépéséről szóló Brexit-népszavazás, a színes bőrűek elleni rendőri erőszak Amerikában, a szíriai menekültválság és az amerikai elnökválasztás voltak az év legtöbb vitát kiváltó témái, amelyek az egyes szavak iránti kiugró érdeklődésben is megnyilvánultak - mondta Jane Solomon, a Dictionary.com egyik szerkesztője.

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.