Gondoltad volna, hogy ez 2016 legcsúnyább szava?

A Darmstadti Egyetem szerint ezt a Volksverräter jelentése érdemelte ki.

  • eduline/mti

A nemzetárulót (Volksverräter) választotta 2016 legcsúnyább német szavának a Darmstadti Egyetem nyelvészekből és újságírókból álló független bizottsága kedden.

A zsűri szóvivője, Nina Janich szerint a nemzetáruló a "diktatúrák öröksége", többek közt a náciké. "Politikusokra tett szemrehányásként ez a szó olyan mértékben rágalmazó, hogy használata gátolja a valódi párbeszédet és így a demokráciában nélkülözhetetlen társadalmi eszmecserét" - fejtette ki Janich.

A nemzetáruló szót gyakran használják közösségi oldalakon. "A nyelv sokat elmond egy társadalom értékrendjéről. Az ebben a szóösszetételben, ugyanúgy, mint a menekültkérdésben használt egyéb kifejezésekben szereplő népnemzeti (völkisch) szó nem a nemzetállam egészére vonatkozik, hanem egy etnikai kategória, amely kirekeszti a népesség egy részét - csakúgy, mint a nemzetiszocializmusban" - mutatott rá a nyelvtudós.

A darmstadti nyelvész zsűri nem a beküldött javaslatok mennyisége alapján választja ki az év legcsúnyább szavát, hanem függetlenül dönt. 1991 óta választják ki az év legellenszenvesebb szavát (Unwort des Jahres) a beküldött javaslatokból. Tavaly a jótét lélek (Gutmensch) szót választották az év legellenszenvesebb szavának, 2015-ben a hazug sajtót (Lügenpresse).

Az év legcsúnyább szava kezdeményezés célja a nyelvi tudatosság és érzékenység fejlesztése a közbeszéddel, a nyilvános kommunikációval kapcsolatban. A szavakat egyebek között annak alapján vizsgálják, hogy sértik-e az emberi méltóságot vagy a demokratikus alapértékeket. Vizsgálják a szavak félrevezető vagy gyengítő, eufemisztikus jellegét is.

Az év legellenszenvesebb szava mellett Németországban megválasztják az év szavát is. Erről a darmstadi nyelvészektől függetlenül dönt a wiesbadeni német nyelvtudományi társaság (GfdS), 2016 szavának a "tényeken túlit" (postfaktisch) választották. A zsűri indoklása szerint ezzel egy "mélyreható politikai átalakulásra", a tények szerepének változására hívják fel a figyelmet. A kifejezés egy amerikai angol műszó, az igazság utáni, igazságon túli jelentésű post-truth német változata, azt jelzi, hogy a politikai és társadalmi vitákban egyre inkább az érzelmek kerülnek a középpontba, kiszorítva a tényeket.

Itt az év másik szava: még szomorúbb az előzőnél

Az év szava az idegengyűlölet, vagyis a xenophobia a Dictionary.com amerikai szótár szerint, miután az Oxford Dictionaries az igazság utáni állapotra utaló kifejezést választotta meg. A Nagy-Britannia európai uniós kilépéséről szóló Brexit-népszavazás, a színes bőrűek elleni rendőri erőszak Amerikában, a szíriai menekültválság és az amerikai elnökválasztás voltak az év legtöbb vitát kiváltó témái, amelyek az egyes szavak iránti kiugró érdeklődésben is megnyilvánultak - mondta Jane Solomon, a Dictionary.com egyik szerkesztője.

Hozzászólások

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.