Tovább öregszik a tanári kar: minden második pedagógus 50 év feletti a 2025/2026-os tanévben
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
MTI / Kovács Tamás
Novák Katalin elmondta: a kormány nemrégiben fogadta el az idegennyelv-tanítás hatékonyságának fejlesztéséről szóló kormányhatározatot. Ez tartalmazza a felmérés elkészítését is - tette hozzá. Szeretnék megnézni, mi az oka annak, hogy a fiatalok napjainkban kevéssé szereznek nyelvvizsgát, illetve, hogy a nyelvtudásuk elmarad az európai átlagtól - mondta. Azt látják, hogy bár a nyelvismeretük nő, javul, de az ezt igazoló nyelvvizsga megszerzésében nem nőnek érdemben az arányok.
pixabay
Kitért az Önkéntesség személyre szabva elnevezésű programra is, amely arról szól, hogy a fiatalok a középiskola elvégzése után fél-egy évig önkéntes tevékenységet végezhetnek például az egészségügy, a honvédelem, a katasztrófavédelem vagy a gyermekjóléti alapellátás területén. Hozzátette: ennek keretében az ötmilliárdos program részeként ingyenes nyelvtanfolyamon is részt vehetnek a 18-22 éves fiatalok.
Novák Katalin beszámolt a Nyelvtanulással a boldogulásért pályázatról, amelynek 3,3 milliárd forintos kerete van, és az első beadási határideje augusztus 30-án zárul. Kiemelte: a program arról szól, hogy tanórákon kívül, nyelvszakos hallgatók heti legalább egy alkalommal foglalkozásokat tartanak, amely az idegen nyelvek elsajátítását segíti a középiskolásoknak. Ezen felül ösztöndíjakkal segítik a külföldi nyelvtanulást, erre 14 milliárd forint áll rendelkezésre, és közel 20 ezer fiatalt támogattak. Ezzel a gyakorlatban is ki tudják próbálni a fiatalok a nyelvtudásukat. Az államtitkár kiemelte, az a céljuk, hogy a nyelvvizsgához minél könnyebben, egyszerűbben tudjanak hozzájutni a fiatalok.
Mi vár az egyetemistákra a 2017/2018-as tanévben? Soroljuk a változásokat
Újra nevet váltott az egykori Kecskeméti Főiskola, a Semmelweis Egyetem karaként működik tovább a Pető András Főiskola, még egy utolsó lehetőséget kapnak azok, akik 2005 előtt kezdték el az egyetemet, főiskolát, de még mindig nem záróvizsgáztak. Milyen változások várnak az egyetemistákra és főiskolásokra a 2017/2018-as tanévben?
Továbbá emlékeztetett, január 1-től lép életbe, hogy az állam visszatéríti a vizsgadíját azoknak a 35 év alatti fiataloknak, akik az első idegen nyelvből a nyelvvizsgájukat közép- vagy felsőfokon megszerzik. Ez praktikusan annyit jelent, hogy a 35 évnél fiatalabb vizsgázó, az igazolás benyújtása után megkapja a vizsga díját, maximum 34.500 forintot. Ez az összeg a jelenlegi rendszerben az emelt szintű érettségi díja, s így lehet akár felsőfokú vizsgát is tenni. Abban bíznak, hogy minél többen tudnak majd idegen nyelvből vizsgát szerezni.
Novák Katalin közlése szerint az Új Nemzedék Központon keresztül zajlik majd az adminisztráció, az ügyintézés, és mindent elektronikusan kell benyújtani, papírmunka nem lesz. Alapvetően azokat a nyelveket lehet választani, amelyekből emelt szintű érettségi van, s a honosítás díját, illetve minden, akkreditált nyelvvizsga központban szerzett nyelvvizsga díját a fenti összegig megtérítik - mondta.
Miért veszik el 100 ezer felnőttől a nyelvtanulás lehetőségét?
Varga Mihály tud róla, hogy az Nemzetgazdasági Minisztérium 100 ezer felnőttől venné el a nyelvtanulás lehetőségét? - teszi fel a kérdést a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének alelnöke. A hvg.hu múlt pénteki cikkéből megtudhattuk, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium a magyar lakosság idegen nyelvi felzárkóztatására kapott 15 milliárd forintos uniós forrásból 10 milliárd forintot 10 multinacionális vállalat egy-egy tanműhelyének építésére csoportosít át - írja véleménycikkében Salusinszky András nyelvtanár, felnőttképzési és nyelvoktatási szakértő, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének alelnöke.
