Szinte minden nyelvvizsgaközpont változtatott a feladatokon és az értékelésen. Eddig vizsgánként el kellett érni a 60 százalékos eredményt, de több helyen könnyítéseket vezettek be.
Szaladtál már bele olyan esetbe, hogy az írásbeli vizsgád szinte tökéletesre sikerült, de a szóbeliden rossz napot fogtál ki, ezért borult a teljes munkád? Ez a probléma sajnos bárkit érinthet, viszont az ide ősztől nagyobb rugalmasságot kezdtek mutatni a nyelvvizsgáztatók.
Az Nyelvvizsga Akkreditációs Központ új rendszerének lényege, hogy nem szükséges mind írásbeli és szóbeli vizsgamodulban 60 százalék felett teljesíteni. A 60 százalékos eredmény az általános követelmény a nyelvvizsgák között, ez nem változott csak a számítás módja. A jövőben modulonként legalább 40 százalékot kell teljesítenie a vizsgázónak. Az eredményes nyelvvizsgához a szóbeli és írásbeli átlagában kell 60 százalékot teljesíteni, persze a moduloknak egyezniük kell.
Például, ha valakinek 57 százalékos eredménye lett íráskészségben, de a beszédkészséget mérő szóbelin 64 százalékot teljesít, akkor sikeres vizsgáról beszélhetünk.
Erre a számítási módszerre tért át a BME Nyelvvizsgaközpont, a Rigó utcai ELTE Origó is. Még drasztikusabbat lépett a Corvinus, amely 15 százalékos minimumot határozott meg a szakmai nyelvvizsgáknál, persze a 60 százalékos átlagos eredményt ugyanúgy hozni kell. A változások valahol már életbe léptek, de a legtöbb nyelvvizsgaközpont 2016 novemberétől rendszeresíti a változásokat.
Miután beszámoltunk arról, hogy az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium igazgatója Csapodi Zoltán fideszes képviselőktől kért segítséget a polgári engedetlenség idején még 2022-ben, kaptunk egy olvasói levelet azoktól az akkori trefortos pedagógusoktól, akik részt vettek az akcióban. A szöveget változtatás nélkül közöljük.
Két fia kabátban tanulta végig a téli tanórákat a fűtetlen iskolában, egyikük egy évig nem tanult idegen nyelvet tanárhiány miatt, a másik osztályában pedig kéthavonta cserélődtek a matematikatanárok. A közoktatás problémáira világított rá a parlamentben Kalázdi-Kerekes Kinga.
Új érdekvédelmi szervezet létrehozását jelentették be a magyar irodalmi élet szereplői. Az Irodalmi Szakszervezet célja, hogy az írók, szerkesztők, műfordítók és irodalmárok számára szervezett érdekképviseletet biztosítson egy olyan időszakban, amikor a szakma képviselői szerint egyre nagyobb a létbizonytalanság, miközben munkájuk a magyar kultúra egyik alapját jelenti.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a jelenlegi központosított szabályozás nem veszi kellően figyelembe a gyerekek egyéni fejlődését, ezért a döntési jogkörök visszaadását, valamint a határidők rugalmasabbá tételét sürgetik.
