Szinte minden nyelvvizsgaközpont változtatott a feladatokon és az értékelésen. Eddig vizsgánként el kellett érni a 60 százalékos eredményt, de több helyen könnyítéseket vezettek be.
Szaladtál már bele olyan esetbe, hogy az írásbeli vizsgád szinte tökéletesre sikerült, de a szóbeliden rossz napot fogtál ki, ezért borult a teljes munkád? Ez a probléma sajnos bárkit érinthet, viszont az ide ősztől nagyobb rugalmasságot kezdtek mutatni a nyelvvizsgáztatók.
Az Nyelvvizsga Akkreditációs Központ új rendszerének lényege, hogy nem szükséges mind írásbeli és szóbeli vizsgamodulban 60 százalék felett teljesíteni. A 60 százalékos eredmény az általános követelmény a nyelvvizsgák között, ez nem változott csak a számítás módja. A jövőben modulonként legalább 40 százalékot kell teljesítenie a vizsgázónak. Az eredményes nyelvvizsgához a szóbeli és írásbeli átlagában kell 60 százalékot teljesíteni, persze a moduloknak egyezniük kell.
Például, ha valakinek 57 százalékos eredménye lett íráskészségben, de a beszédkészséget mérő szóbelin 64 százalékot teljesít, akkor sikeres vizsgáról beszélhetünk.
Erre a számítási módszerre tért át a BME Nyelvvizsgaközpont, a Rigó utcai ELTE Origó is. Még drasztikusabbat lépett a Corvinus, amely 15 százalékos minimumot határozott meg a szakmai nyelvvizsgáknál, persze a 60 százalékos átlagos eredményt ugyanúgy hozni kell. A változások valahol már életbe léptek, de a legtöbb nyelvvizsgaközpont 2016 novemberétől rendszeresíti a változásokat.
Nem vettek fel egyetlen középiskolába sem, vagy időközben meggondoltátok magatokat? A rendkívüli felvételi eljárásban még van esélyetek arra, hogy az üresen maradt helyekre jelentkezzetek.
A pedagógusértékelési rendszer teljesen elhibázott. Nem elég szeretni a gyerekeket, hinni is kell bennük. A magyar oktatás bebetonozza a különbségeket. Ilyen állításokat fogalmazott meg Lannert Judit abban a majdnem egyórás interjúban, amelyet Magyar Péter készített vele, miután bejelentette, hogy őt jelöli a TISZA-kormány gyermek- és oktatásügyi miniszterének.
Nagyon ambiciózus vállalás a Tisza Párt részéről minden gyereket megtanítani értőn írni-olvasni az alsó tagozat végére, az oktatási rendszer átalakításához nemcsak szerkezeti reformokra, hanem „mentális forradalomra” is szükség lenne – többek között erről beszélgetett Lannert Judit, Nahalka István és Váradi Balázs a Qubit podcastjában.
A Magyar Tudományos Akadémia friss közleményben reagált a Tisza Párt programjára, amelynek egyik vállalása például a tudományos autonómia helyreállítása lenne. Az Akadémia vezetése megbeszéléseket kezdeményez a párt vezetőivel és szakértőivel.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judit miniszteri jelölésének másnapján levelet írt neki, amelyben többek között azt is kifejtették, mennyire biztatónak tartják, hogy személyében olyan tárgyalópartnerrel dolgozhatnak együtt, aki mélyen ismeri az oktatási rendszert.
@eduline.hu Érdekel, hogyan szerezhetsz egyszerűen két pontot a matekérettségin? A@studium_generale matekosai elárulják neked! #érettségi #érettségi2026 #fyp #szponzorálttartalom #raiffeisenbank ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az oktatás nem egyszerűen szakpolitikai kérdés, hanem a polgárosodás alapfeltétele, véli Pukli István, aki szerint a magyar iskolarendszer leépülése nem véletlen, hanem tudatos politikai döntések következménye.
A leendő Miniszterelnökséget vezető miniszterről beszél mindenki, sokan nagy reményeket fűznek hozzá – többek között azért, mert rendszeresen az elszámoltatás és a jogi következmények érvényesítésének fontosságáról beszélt. Ruff Bálintot már a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán is a lopás megítélésének kérdése foglalkoztatta.
Országos figyelmet kapott tavaly a marosvásárhelyi 7-es számú általános iskola, miután egy teljes osztály szűnt meg azért, mert a szülők tömegesen elvitték gyerekeiket egy sajátos nevelési igényű gyerek miatt. Most új fejezet kezdődhet az intézmény életében.
