Szinte minden nyelvvizsgaközpont változtatott a feladatokon és az értékelésen. Eddig vizsgánként el kellett érni a 60 százalékos eredményt, de több helyen könnyítéseket vezettek be.
Szaladtál már bele olyan esetbe, hogy az írásbeli vizsgád szinte tökéletesre sikerült, de a szóbeliden rossz napot fogtál ki, ezért borult a teljes munkád? Ez a probléma sajnos bárkit érinthet, viszont az ide ősztől nagyobb rugalmasságot kezdtek mutatni a nyelvvizsgáztatók.
Az Nyelvvizsga Akkreditációs Központ új rendszerének lényege, hogy nem szükséges mind írásbeli és szóbeli vizsgamodulban 60 százalék felett teljesíteni. A 60 százalékos eredmény az általános követelmény a nyelvvizsgák között, ez nem változott csak a számítás módja. A jövőben modulonként legalább 40 százalékot kell teljesítenie a vizsgázónak. Az eredményes nyelvvizsgához a szóbeli és írásbeli átlagában kell 60 százalékot teljesíteni, persze a moduloknak egyezniük kell.
Például, ha valakinek 57 százalékos eredménye lett íráskészségben, de a beszédkészséget mérő szóbelin 64 százalékot teljesít, akkor sikeres vizsgáról beszélhetünk.
Erre a számítási módszerre tért át a BME Nyelvvizsgaközpont, a Rigó utcai ELTE Origó is. Még drasztikusabbat lépett a Corvinus, amely 15 százalékos minimumot határozott meg a szakmai nyelvvizsgáknál, persze a 60 százalékos átlagos eredményt ugyanúgy hozni kell. A változások valahol már életbe léptek, de a legtöbb nyelvvizsgaközpont 2016 novemberétől rendszeresíti a változásokat.
Bő egy hónap múlva, március 23-án kezdődnek az országos kompetenciamérések, ezért megkérdeztük az Oktatási Hivatalt, hogy változott-e a szabályozás, az eredményekre kapnak-e jegyet a diákok, és esetleg beleszámítják-e a középiskolai felvételibe.
A köznevelési államtitkár videóban magyarázta el, miért kapnak még a választások előtt egyszeri többletjuttatást a pedagógusok.
A szombati ajánlásgyűjtésen Magyar Péter Loppert Dániel kérésére aláírta a hegyvidéki szülők óvodabezárások elleni petícióját.
A negyedikeseknek a matek sikerült összességében rosszabbul a 2026-os központi írásbelin.
Csak akkor fizetik ki a pedagógusok túlóráját az egyes intézményekben, ha a tanárok külön kérik – vagy ha érdekképviseleti eszközökhöz nyúlnak. A jogszabály egyértelműen meghatározza, mikor jár díjazás az eseti és a tartós helyettesítésért, a gyakorlatban azonban nem mindig automatikus a kifizetés.
A középiskolai jelentkezési határidő után sok diák és szülő izgatottan várja, mikor derül ki, hogy kit hívnak be a szóbeli fordulóra.
Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.
