Szinte minden nyelvvizsgaközpont változtatott a feladatokon és az értékelésen. Eddig vizsgánként el kellett érni a 60 százalékos eredményt, de több helyen könnyítéseket vezettek be.
Szaladtál már bele olyan esetbe, hogy az írásbeli vizsgád szinte tökéletesre sikerült, de a szóbeliden rossz napot fogtál ki, ezért borult a teljes munkád? Ez a probléma sajnos bárkit érinthet, viszont az ide ősztől nagyobb rugalmasságot kezdtek mutatni a nyelvvizsgáztatók.
Az Nyelvvizsga Akkreditációs Központ új rendszerének lényege, hogy nem szükséges mind írásbeli és szóbeli vizsgamodulban 60 százalék felett teljesíteni. A 60 százalékos eredmény az általános követelmény a nyelvvizsgák között, ez nem változott csak a számítás módja. A jövőben modulonként legalább 40 százalékot kell teljesítenie a vizsgázónak. Az eredményes nyelvvizsgához a szóbeli és írásbeli átlagában kell 60 százalékot teljesíteni, persze a moduloknak egyezniük kell.
Például, ha valakinek 57 százalékos eredménye lett íráskészségben, de a beszédkészséget mérő szóbelin 64 százalékot teljesít, akkor sikeres vizsgáról beszélhetünk.
Erre a számítási módszerre tért át a BME Nyelvvizsgaközpont, a Rigó utcai ELTE Origó is. Még drasztikusabbat lépett a Corvinus, amely 15 százalékos minimumot határozott meg a szakmai nyelvvizsgáknál, persze a 60 százalékos átlagos eredményt ugyanúgy hozni kell. A változások valahol már életbe léptek, de a legtöbb nyelvvizsgaközpont 2016 novemberétől rendszeresíti a változásokat.
2025-ben alsó hangon legalább 73-76 pontos központi írásbelire volt szükség ahhoz, hogy valaki elmehessen egy fővárosi topgimnázium szóbelijére hatodikban. Az eddig közzétett adatokból látszik, hogy a hatodikosok átlagpontszáma magasabb lett matekból és magyarból, így könnyen előfordulhat, hogy idén még magasabbak lesznek a szóbeli behívási ponthatárok.
A tanulmányi- illetve az érettségi pontok számításánál szakonként előfordulhatnak kisebb eltérések, például, hogy milyen tárgyakat vesznek figyelembe, ezért érdemes még egyszer megnézni a Felvi tájékoztatóját. Összegyűjtöttük, hogy az ELTE melyik karán mire járhat intézményi pont az idei, 2026-os felvételin.
Nem titok, hogy bizonyos művészeti pályákon a megélhetés komoly kihívást jelenthet. Ugyanakkor a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen megszerezhető tudás iránt egyre nagyobb az igény, hiszen a körülöttünk lévő világ minden részlete a tudatos tervezés és a vizuális gondolkodás eredménye. A művészeti képzésekről Kovács Csaba megbízott rektorral beszélgettünk. Az interjú a HVG Diploma 2026 különszámában jelent meg.
Az egyetemisták tájékozódásának segítésére A4-es méretű, nyomtatott infografikákat helyeztek ki a Gödöllői vasútállomásra, Hankó Balázs szerint így már sokkal átláthatóbb lesz a közlekedés.
Fontos kérdésre válaszolunk a 2026-os középiskolai felvételivel kapcsolatban.
Körülbelül 12 ezer tanár és oktatási dolgozó csatlakozott csütörtökön az országos sztrájkhoz a magasabb bérekért. A sztrájk több nagyváros egyetemeit, kutatóintézeteit és állami iskoláit érintette.
Egyre több, a HVG 2026-os százas középiskolai rangsorában szereplő gimnázium teszi közzé, hogy hány pontot szereztek azok a diákok, akik náluk írták a központi felvételit. Mutatjuk a listát.
