Ingyenes Harvardot, igazságos Harvardot – ezzel kampányolnak egykori hallgatók, akik szerint teljesen felesleges kizárni a szegényeket a világ egyik legjobb egyeteméről, hiszen a pár százmillió dollár, ami a tandíjakból befolyik, aprópénz a fenntartásban. Négy tandíjellenes öregdiák most az egyetem egyik fő testületének tagja lehet.
Ron Unz, a Harvard University egykori hallgatója az Aol-lal közölte múlthéten, hogy elfogadták a jelöltségét az egyetem egyik legfőbb döntéshozó testületébe.
Unz az egyik a négy olyan jelölt közül, akiknek közös célja, hogy eltöröljék a tandíjat a világ egyik legnagyobb presztízsű egyetemén. Szerintük ugyanis sokszínűbb lenne az intézmény, ha beengednék a tehetséges, ám kevésbé tehetős diákokat is.
| Kapcsolódó cikkek |
Ez a világ legdrágább egyeteme Nagy-Britanniában a legdrágább a diploma |
A „négyek” azzal érvelnek, hogy az intézmény fenntartásához leginkább az alapítvány bevételei járulnak hozzá. Tény, a Harvard alapítványa a világ legtöbb pénzzel bíró ilyen szervezete, közel 40 milliárd dolláros vagyonnal bír. Ez alig kevesebb, mint Szerbia teljes éves GDP-je.
Míg csak tavaly 1,2 milliárd dollárt kalapozott össze az alapítvány az egyetem fenntartására, tandíjakból 383 millió jött csak össze. Unzék szerint emiatt egyáltalán nem okozna gondot a tandíj teljes eltörlése. A hallgatóktól egy amerikai top egyetemen akár évi 40-60ezer dollárt is elkérhetnek, tehát több tízmillió forintot hagynak ott egy diplomáért.
A kritikusok szerint nem szabad bankként tekinteni az alapítványra, amiből csak úgy ki lehet lapátolni a pénzt, ezért igenis szükség van a tandíjakból származó bevételekre is.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
