Ingyenes Harvardot, igazságos Harvardot – ezzel kampányolnak egykori hallgatók, akik szerint teljesen felesleges kizárni a szegényeket a világ egyik legjobb egyeteméről, hiszen a pár százmillió dollár, ami a tandíjakból befolyik, aprópénz a fenntartásban. Négy tandíjellenes öregdiák most az egyetem egyik fő testületének tagja lehet.
Ron Unz, a Harvard University egykori hallgatója az Aol-lal közölte múlthéten, hogy elfogadták a jelöltségét az egyetem egyik legfőbb döntéshozó testületébe.
Unz az egyik a négy olyan jelölt közül, akiknek közös célja, hogy eltöröljék a tandíjat a világ egyik legnagyobb presztízsű egyetemén. Szerintük ugyanis sokszínűbb lenne az intézmény, ha beengednék a tehetséges, ám kevésbé tehetős diákokat is.
| Kapcsolódó cikkek |
Ez a világ legdrágább egyeteme Nagy-Britanniában a legdrágább a diploma |
A „négyek” azzal érvelnek, hogy az intézmény fenntartásához leginkább az alapítvány bevételei járulnak hozzá. Tény, a Harvard alapítványa a világ legtöbb pénzzel bíró ilyen szervezete, közel 40 milliárd dolláros vagyonnal bír. Ez alig kevesebb, mint Szerbia teljes éves GDP-je.
Míg csak tavaly 1,2 milliárd dollárt kalapozott össze az alapítvány az egyetem fenntartására, tandíjakból 383 millió jött csak össze. Unzék szerint emiatt egyáltalán nem okozna gondot a tandíj teljes eltörlése. A hallgatóktól egy amerikai top egyetemen akár évi 40-60ezer dollárt is elkérhetnek, tehát több tízmillió forintot hagynak ott egy diplomáért.
A kritikusok szerint nem szabad bankként tekinteni az alapítványra, amiből csak úgy ki lehet lapátolni a pénzt, ezért igenis szükség van a tandíjakból származó bevételekre is.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
