Ingyenessé tehetik az oktatást a világ egyik legjobb egyetemén

Ingyenes Harvardot, igazságos Harvardot – ezzel kampányolnak egykori hallgatók, akik szerint teljesen felesleges kizárni a szegényeket a világ egyik legjobb egyeteméről, hiszen a pár százmillió dollár, ami a tandíjakból befolyik, aprópénz a fenntartásban. Négy tandíjellenes öregdiák most az egyetem egyik fő testületének tagja lehet.

  • Eduline
Wikipedia

Ron Unz, a Harvard University egykori hallgatója az Aol-lal közölte múlthéten, hogy elfogadták a jelöltségét az egyetem egyik legfőbb döntéshozó testületébe.

Unz az egyik a négy olyan jelölt közül, akiknek közös célja, hogy eltöröljék a tandíjat a világ egyik legnagyobb presztízsű egyetemén. Szerintük ugyanis sokszínűbb lenne az intézmény, ha beengednék a tehetséges, ám kevésbé tehetős diákokat is.

Kapcsolódó cikkek

Ez a világ legdrágább egyeteme

Nagy-Britanniában a legdrágább a diploma

Ezek a legolcsóbb egyetemi városok a világon

Milliókból újítják fel az egyetem új elnökéne luxuslakását

A „négyek” azzal érvelnek, hogy az intézmény fenntartásához leginkább az alapítvány bevételei járulnak hozzá. Tény, a Harvard alapítványa a világ legtöbb pénzzel bíró ilyen szervezete, közel 40 milliárd dolláros vagyonnal bír. Ez alig kevesebb, mint Szerbia teljes éves GDP-je.

Míg csak tavaly 1,2 milliárd dollárt kalapozott össze az alapítvány az egyetem fenntartására, tandíjakból 383 millió jött csak össze. Unzék szerint emiatt egyáltalán nem okozna gondot a tandíj teljes eltörlése. A hallgatóktól egy amerikai top egyetemen akár évi 40-60ezer dollárt is elkérhetnek, tehát több tízmillió forintot hagynak ott egy diplomáért.

A kritikusok szerint nem szabad bankként tekinteni az alapítványra, amiből csak úgy ki lehet lapátolni a pénzt, ezért igenis szükség van a tandíjakból származó bevételekre is.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.