Jön a nyelviskolakáosz: az új, már érvényes törvény szerint csak az a nyelviskola működhet tovább, akinek...
Jön a nyelviskolakáosz: az új, már érvényes törvény szerint csak az a nyelviskola működhet tovább, akinek akkreditációja van, ám megszerzéséhez még nem készült el a pontos szabályozás. A törvényt szó szerint véve tehát a nyelviskolák többségének most le kellene húznia a rolót. Egy tervezet horribilis anyagi terhet róna a nyelviskolákra a működéshez és az akkreditáció megszerzéséhez - írja az Index.
„Ha a törvényt pontosan értelmezzük, akkor egyértelmű: csak engedély birtokában folytatható általános nyelvi képzés. Ebbe a kategóriába minden beletartozik a szöveg szerint" – mondta az Indexnek Rozgonyi Zoltán. A Nyelvtudásért Egyesület elnöke szerint hiába állítja a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), hogy valójában erre majd csak akkor lesz szükség, amikor a törvényhez kapcsolódó szabályozási rendelet is életbe lép. „Ilyen nincs, hiszen a törvény már él. Az NGM elszúrta azzal, hogy még mindig nincsen véglegesített végrehajtási rendelet."
Eddig csak akkor volt szükség a négy évre megadott, egy átlagos nyelviskolánál félmillió forintos eljárással megszerezhető akkreditációra, ha az intézmény államilag támogatott képzésre is pályázni akart. Akinek megvan az intézményi vagy a programakkreditációja, azt egyelőre nem érinti a változás annak lejártáig. Nekik legkésőbb 2015 márciusa után kell az új szabályozásnak megfelelniük. Akinek azonban nincs, az elvileg most le kellene, hogy húzza rolót. „Nem arról van szó, hogy ezek az intézmények, oktatók alacsony minőségű oktatási színvonaluk miatt kerülték az akkreditációt, hanem arról, hogy helyi szintű igényeket elégítenek ki, amihez nem volt indokolt vállalniuk a költséges eljárást" – hangsúlyozta Rozgonyi.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
Az ország legnagyobb hallgatói szervezeteinek képviselőivel egyeztetett Lannert Judit és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár. A megbeszélésen a kollégiumi férőhelyek helyzete, az ösztöndíjrendszer és a hallgatók megélhetési nehézségei is napirendre kerültek.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
