Horribilis anyagi terhet kapnak nyakukba a nyelviskolák?

Jön a nyelviskolakáosz: az új, már érvényes törvény szerint csak az a nyelviskola működhet tovább, akinek...

  • Eduline
Fazekas István

Jön a nyelviskolakáosz: az új, már érvényes törvény szerint csak az a nyelviskola működhet tovább, akinek akkreditációja van, ám megszerzéséhez még nem készült el a pontos szabályozás. A törvényt szó szerint véve tehát a nyelviskolák többségének most le kellene húznia a rolót. Egy tervezet horribilis anyagi terhet róna a nyelviskolákra a működéshez és az akkreditáció megszerzéséhez - írja az Index.

„Ha a törvényt pontosan értelmezzük, akkor egyértelmű: csak engedély birtokában folytatható általános nyelvi képzés. Ebbe a kategóriába minden beletartozik a szöveg szerint" – mondta az Indexnek Rozgonyi Zoltán. A Nyelvtudásért Egyesület elnöke szerint hiába állítja a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), hogy valójában erre majd csak akkor lesz szükség, amikor a törvényhez kapcsolódó szabályozási rendelet is életbe lép. „Ilyen nincs, hiszen a törvény már él. Az NGM elszúrta azzal, hogy még mindig nincsen véglegesített végrehajtási rendelet."

Eddig csak akkor volt szükség a négy évre megadott, egy átlagos nyelviskolánál félmillió forintos eljárással megszerezhető akkreditációra, ha az intézmény államilag támogatott képzésre is pályázni akart. Akinek megvan az intézményi vagy a programakkreditációja, azt egyelőre nem érinti a változás annak lejártáig. Nekik legkésőbb 2015 márciusa után kell az új szabályozásnak megfelelniük. Akinek azonban nincs, az elvileg most le kellene, hogy húzza rolót. „Nem arról van szó, hogy ezek az intézmények, oktatók alacsony minőségű oktatási színvonaluk miatt kerülték az akkreditációt, hanem arról, hogy helyi szintű igényeket elégítenek ki, amihez nem volt indokolt vállalniuk a költséges eljárást" – hangsúlyozta Rozgonyi.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.