Hány hónap alatt szerezhetitek meg a középfokú nyelvvizsgát?

Hány tanórával kell számolnotok, ha középfokú nyelvvizsgát szereznétek angolból, németből vagy franciából? Utánajártunk.

  • Eduline
Stiller Ákos

A szorgalmatoktól, a nyelvérzéketektől és persze a nyelvtanártól is függ, milyen gyorsan tudtok haladni az anyaggal, nyelvtanárok szerint azonban körülbelül 550-600 tanóra és legalább ennyi otthoni felkészülés kell ahhoz, hogy egy teljesen ismeretlen nyelvből a középfokig eljussatok.

Ha csak a nyelvtanulással foglalkoztok, akár 400 tanóra is elég lehet - ehhez azonban napi öt nyelvóra és legalább három-négy óra otthoni tanulás kell. Egyetem vagy munka mellett ez szinte kivitelezhetetlen, és középiskolában is csak akkor működhet, ha nyelvi tagozatra vagy két tannyelvű iskolába jártok.

Természetesen az sem mindegy, hogy milyen nyelvet tanultok. A Cambridge számításai szerint az angol középfokhoz 500-600 óra szükséges, a Deutsche Welle németből az alapfok eléréséhez legalább 400 órát, az Alliance Française franciából 560-650 órát javasol. Az alábbi táblázatban megnézhetitek, hogy a többi szinten körülbelül hány órával számolhattok.

Közös Európai Referenciakeret (KER) szint

angol

német

francia

A1

n/a

75

60-100

A2

180-200

150-225

160-200

B1 (alapfokú nyelvvizsga)

350-400

300-400

360-400

B2 (középfokú nyelvvizsga)

500-600

n/a

560-650

C1 (felsőfokú nyelvvizsga)

700-800

n/a

810-950

C2

1000-1200

n/a

1060-1200

Egy másik számítás szerint az A1-es szint megszerzéséhez angolból 70, németből 140 tanóra szükséges, az A2 és a B1 egyenként további 140-140 óra. A B2-es szinthez angolból és németből is 620-630 órát kell vennetek, a C1-es szintet pedig további 350 tanórával szerezhetitek meg. Fontos, hogy az utóbbi két számításnál csak a tanórákat vették bele, az otthoni gyakorlást nem. Mennyire tudsz angolul? Ezekkel a tesztekkel kiderítheted. Ha németet, franciát, olaszt vagy esetleg spanyolt tanulnátok, itt találtok szintfelmérőket.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Magyarországon a legsúlyosabb az iskolai szegregáció az EU-ban a legfrissebb országjelentés szerint

Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.