Hamarosan kiderül, hogy állnak a diákok az idegen nyelvekkel

Az idei idegen nyelvi mérést a 6. és 8. évfolyamokon május közepén írják meg a diákok.

  • Eduline
Shutterstock

Május 17-én tartják az idei idegen nyelvi mérést az általános iskolákban.

A felmérésben 6. és 8. osztályos, német vagy angol nyelvet első idegen nyelvként tanulói általános iskolások vesznek részt.

A mérések eredményeit helyben, az iskolákban ellenőrzik az Oktatási Hivataltól kapott megoldókulcsok alapján, az eredményeket pedig évfolyamonként közzéteszik a honlapjukon.

A mérés a hallott szöveg értése, illetve az olvasott szöveg értése alapkészségekre terjed ki, azt vizsgálja, hogy a tanulók elérik-e a tantervi követelményekben az egyes évfolyamok számára előírt Közös Európai Referenciakeret (KER) szerinti szinteket.

 

Idegen nyelvi érettségi nélkül is felvehetnek főiskolára?

Olvasói kérdésre válaszolunk. Amikor érettségiztem, még nem volt kötelező az idegen nyelvi vizsga, így nem is tettem le. Ennek ellenére most jelentkezhetek főiskolára? Nos, az idegen nyelvi érettségi hiánya önmagában még nem jelent kizáró okot a felsőoktatási jelentkezés során. Persze akadnak kivételek, értelemszerűen olyan szakra, ahol követelmény a nyelvi érettségi, nem jelentkezhettek nélküle.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.