A Nyelvtudásért Egyesület szerint a szeptember 1-je óta hatályos felnőttképzési törvény - szó szerinti értelmezésben...
A Nyelvtudásért Egyesület szerint a szeptember 1-je óta hatályos felnőttképzési törvény - szó szerinti értelmezésben - olyan súlyos következményekkel járna, amelyek miatt számos hazai nyelviskola működése ellehetetlenülne. A szervezet hiányolja a végrehajtási rendeleteket is.
Az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményükben azt írták: a piaci versenyzők számának nagymérvű csökkenése, illetve a magas akkreditációs és egyéb költségek bevezetése miatt jelentősen megugró nyelvi képzési díjak nyilvánvalóan káros hatással lesznek a hazai lakosság amúgy is gyenge idegennyelv-tudására.
A jogszabály - álláspontjuk szerint - egyértelműen rögzíti, hogy a törvény hatálya kiterjed minden nyelvi képzési programra, legyen annak szintje a kezdő és az elméletileg tanítható legmagasabb szint között bármi, függetlenül attól, hogy nyelvvizsgaszintet vagy egyéb "további kimeneti szintet", esetleg azon belüli készségek vagy nyelvi ismeretek fejlesztését célozza meg a tanfolyam.
Az egyesület felhívja a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) figyelmét arra, hogy a törvény szövegében tételesen hivatkozott európai referenciakeret leírása éppúgy felöleli a hétköznapi nyelvhasználatot, mint ahogy keretet kínál a munkahelyi, illetve a szakterületekhez kötődő nyelvhasználat leírásához is.
A végrehajtási rendelet tervezetének eddig megismert részletei számos nyelviskolát aggodalommal töltenek el, mert a bevezetni tervezett költséges programengedélyeztetés a hazai nyelviskolák nagy részére jelentős anyagi terheket hárítana - írták.
Az NGM kedden azt közölte, hogy az általános nyelvi képzéshez nem lesz szükség akkreditációra, a szabályozás értelmében engedély is elég lesz hozzá. A tárca azért adott ki közleményt, mert a Népszabadság - a felnőttképzési törvény végrehajtási rendeleteinek birtokába jutott tervezetei alapján - keddi számában azt írta, jóval kevesebb helyen sokkal drágábban lehet majd nyelvet tanulni, ha a kormány jóváhagyja az NGM terveit.
A minisztérium a lapban megjelentekkel kapcsolatban azt is közölte, hogy az egyéb nyelvi képzések esetén még nyilvántartásba vételi díjat sem kell fizetni, ha a képzés állami vagy uniós forrásból nem kap támogatást.
Az NGM téves állításnak nevezte továbbá azt is, hogy csak a már akkreditált nyelviskolák maradhatnak a piacon. Mint írták, a médiában megjelentekkel ellentétben ezt az intézkedést nem visszamenőlegesen, 2013. szeptember 1-jével kívánják bevezetni, hanem "csak attól fogva, hogy a képzésekre ténylegesen megszerezhető az engedély".
A Nyelvtudásért Egyesület szerdán, mindezekre reagálva azt írta: az NGM közleménye a képzési programok átcímkézésére, kerülőút keresésére biztatja az iskolákat annak érdekében, hogy a lakossági igényeket kielégítő változatos tanfolyamaikat - legyenek azok általános, nyelvvizsga-felkészítő, netán szaknyelvi vagy más speciális képzések - továbbra is fenntarthassák. Erre azonban a törvény a fentiek miatt valójában nem ad lehetőséget - tették hozzá.
35 perces tanórák, kevesebb házi feladat és hosszabb szünetek jöhetnek alsó tagozatban. Az oktatási tárca javaslatcsomagot küldött az iskoláknak, amely többek között rugalmasabb óraszervezést, mindennapos mesét, több mozgást és iskolán kívüli programot, illetve a délutáni foglalkozások átalakítását is tartalmazza. Az ajánlások mellé konkrét intézményi teendőket is meghatároztak.
A pedagógusok sztrájkjoga, az érettségizők felkészítése és a gyermekfelügyelet is előkerült a köznevelési törvény módosításának parlamenti vitájában. A Fidesz és a KDNP szerint a változtatásoknál nagyobb garanciák kellenének a diákok és a családok védelmére, miközben a pedagógus szakszervezetek korábban éppen azért kritizálták a tervezetet, mert szerintük az továbbra is túlságosan korlátozza a pedagógusok sztrájkjogát.
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
Élesen reagált Ádám Zoltán, a Corvinus korábban elbocsátott oktatója arra, hogy Szabó Lajos György oktatási rektorhelyettes a tanév végével lemond posztjáról és távozik az egyetemről. Ádám szerint Szabó az egyetemvezetés egyik „legkompromittáltabb” tagja volt, és úgy véli, távozása összefügghet azzal, hogy a Corvinus vezetése már a KEKVA-rendszer utáni időszakra készül.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
Fontos szülői szempontok maradtak ki a most elfogadott köznevelési törvénymódosításból a Szülői Hang Közösség szerint. Bár a szervezet több, az iskolák autonómiáját erősítő változást is üdvözöl, azt kifogásolják, hogy az igazgatói kinevezéseknél a pedagógusok véleményezési jogát visszaállították, a szülőkét azonban nem.
Megtartotta első ülését az Óvodai Szakmai Egyeztető Fórum, ahol többek között szóba került a rugalmas tankötelezettség bevezetése is.
