Új, az alapfokúnál is alacsonyabb szintű nyelvvizsgát hozna létre az oktatási államtitkárság – derül ki az erőforrás-minisztériumban készített nyelvoktatási stratégia tervezetéből. Az eduline úgy tudja, az új nyelvvizsgát elsősorban a szakiskolásoknak szánja az államtitkárság. Külföldön alig van példa A2-es szintű vizsgára, az itthoni statisztikákban viszont jól mutatna.
„Megért olyan mondatokat és gyakrabban használt kifejezéseket, amelyek az őt közvetlenül érintő területekhez kapcsolódnak, például nagyon alapvető személyes, valamint családdal kapcsolatos információk, vásárlás, helyismeret, állás. Le tudja írni nagyon egyszerű formában a viszonyulását valamihez, a közvetlen környezetében és olyan területeken, amelyek a legalapvetőbb szükségleteket érintik” – ez jellemzi azokat a nyelvtanulókat, akik az A2-es szintig jutottak el. Ők a jelenlegi nyelvvizsgarendszer legkönnyebb, alapfokú írásbelijén és szóbelijén sem mennének át, az oktatási államtitkárság azonban külön nyelvvizsgát szervezne nekik.
Az erőforrás-minisztérium nyelvoktatási stratégiájának tervezete egyértelművé teszi, hogy az oktatási államtitkárság szerint a meglévő B1-es, B2-es és C1-es – régi nevén alap-, közép- és felsőfokú – nyelvvizsgák mellett A2-es szintűt is létrehozna. „Nálunk az alapfoknak nevezett, és a nyelvtudást már megnevezésében sem kellően értékelő B1 valójában a nyelvtudásskála közepét jelenti, a nyelv önálló használatának képességével. Bizonyos szakmák, foglalkozások ellátásához azonban elegendő az A2 nyelvi szint elérése, illetve dokumentálása” – olvasható a stratégiatervezetben.
Szakiskolásoknak szánják
Az eduline információi szerint az oktatási államtitkárság elsősorban a szakiskolásoknak ajánlaná az alapfokúnál jóval könnyebb nyelvvizsgát – a stratégia tervezete egyébként sem tartalmaz nagyratörő terveket a szakiskolai nyelvtanításról. Megelégednének azzal, ha az általános iskola végére megszerzett A2-es tudást „szinten tartanák”.
Igaz, többre nem is lenne lehetőség, a szakiskolai kerettanterv tervezete alapján a diákok ugyanis csak heti kétszer 45 percben tanulnának idegen nyelvet (jelenleg a szakiskolák majdnem kétharmadában heti három nyelvórát tartanak), arra pedig az intézményeknek végképp nincs lehetőségük, hogy egy második idegen nyelv oktatását is elindítsák.
Bár az oktatási államtitkárság stratégiájában az áll, hogy a szakiskolások nyelvoktatása elsősorban a végzett diákok mobilitásának javítását és a minél jobb munkavégzést szolgálja, az eduline által megkérdezett nyelvtanárok szerint ennyi tudás még nem elegendő a külföldi munkavállaláshoz. „Az A2-es szintű nyelvtudás egy alap, amelyből ki lehet indulni, arra elég, hogy valaki el tudja kezdeni a nyelv használatát bizonyos helyzetekben. Arra viszont nem elég, hogy egy idegen nyelvű környezetben, idegen nyelvű környezetben, például egy munkahelyen megfeleljen” – mondta Rozgonyi Zoltán, az Euro Nyelvvizsga Központ igazgatója, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke.
A statisztikákban viszont jól mutatna, ha a 130 ezer szakiskolás legalább öt-tíz százaléka nyelvvizsgát tenne az utolsó évben. A 2005-ös "nyelvvizsgacsúcs" óta - amikor egy év alatt majdnem 78 ezer 15-19 éves tett nyelvvizsgát - 58-62 ezer között stagnál a sikeres vizsgák száma.
Junior vizsgák – nem ugyanaz
Rozgonyi Zoltán becslése szerint két év kell az A2-es szintű nyelvvizsgák kifejlesztéséhez és standardizálásához, „ez pedig nem kis munka”, bár a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret – amely alapján egész Európában egységesen határozzák meg a nyelvtudás szintjét – világos szempontrendszert ad. Külföldi példa viszonylag kevés van, csupán néhány nyelvvizsgarendszerben létezik A2-es szintű vizsga, nincs rá ugyanis tömeges igény.
Bár hivatalos, államilag elismert nyelvvizsgát jelenleg csak három szinten lehet tenni, néhány nyelvvizsgacentrum már korábban is szervezett A2-es szintű „junior vizsgákat”, elsősorban 14 évnél fiatalabb diákoknak. Rozgonyi Zoltán szerint a junior vizsgák nemcsak a jelentkezőktől követelt nyelvtani-szókincsbeli tudásban térnek el a B1-es vagy B2-es nyelvvizsgáktól, a diákok az írásbelin és a szóbelin is korosztályuknak megfelelő témaköröket és szituációkat kapnak. „A 13-14 évesek akkor is megszenvednek az államilag elismert nyelvvizsgákkal, ha a tudásuk a szintnek megfelelő. A feladatsorok és a szóbeli témakörök ugyanis elsősorban a felnőttek mindennapjaihoz, a munkához, a szakmákhoz, a bevásárláshoz, és csak kis részben a tanuláshoz kapcsolódnak” – mondta Rozgonyi Zoltán.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
