A litván államfő személyesen fogja ellenőrizni a miniszteri posztokra pályázók idegennyelv-tudását.
A litván államfő személyesen fogja ellenőrizni a miniszteri posztokra pályázók idegennyelv-tudását. Dalia Grybauskaite így akar meggyőződni arról, hogy a leendő tárcavezetők alkalmasak a balti állam jövő évi európai uniós soros elnöki tisztségével járó feladatok ellátására - közölte csütörtökön Algirdas Butkevicius kormányfőjelölt.
Butkevicius a közszolgálati rádiónak nyilatkozva elmondta: a köztársasági elnök arról tájékoztatta őt, hogy a miniszteri posztok várományosaival soron következő találkozók valamilyen idegen nyelven zajlanak majd. A litván törvényhozás csütörtökön erősítette meg az októberi parlamenti választásokon győztes szociáldemokrata párt elnökének jelölését a kormányfői tisztségre.
Dalia Grybauskaite anyanyelvén, a litvánon kívül beszél még angolul, franciául, oroszul és lengyelül is. A litván államfő annak a véleményének adott hangot, hogy a leendő tárcavezetőknek az Európai Unió (EU) három fő nyelve - az angol, francia és a német - közül legalább egyet tudniuk kell használni. A miniszterekkel szemben támasztott további követelményként említette még egyebek mellett a professzionalizmust és a munka átláthatóságát.
A 3 millió lakosú Litvánia 2013 második felében veszi át az EU soros elnöki tisztségét. A balti állam 2004-es uniós csatlakozása óta először tölti be ezt a posztot.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
