Bár a keretek lehetővé tennék a középfokú (B2 szintű) nyelvvizsgának megfelelő nyelvtudás megszerzését a középiskola végére, az ehhez szükséges körülmények még nincsenek megteremtve - mondta Légrádi Tamás, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke az M1-en.
Véleménye szerint a közoktatásban alkalmazott nyelvórai csoportlétszám, tanterv és az összesen csaknem ezres óraszám lehetővé tenné a B2 szint elérését. A kormányzati szándék helyes, de bizonyos körülmények, például az egyes iskolákban évente cserélődő nyelvtanárok, miatt "nem állt össze teljesen, hogy mi az, ami biztosítani fogja a gyerekeknek ezt a szintű nyelvtudást" - mondta Légrádi Tamás.
A közoktatási nyelvtanítás hatékonysága a kérdéses, hiszen egy magán nyelviskolában a diákok négy-ötszáz óra alatt elérik a középfokú szintet. Emellett a tanulók motiváltságának van még nagy szerepe, de a nyelvérzék hiánya nem lehet akadálya a B2 szint elérésének, legfeljebb több időre van szüksége a diáknak - közölte.
Légrádi Tamás a megoldást firtató kérdésre azt válaszolta: először fel kellene mérni a helyzetet, mert a végeredmény szempontjából több kétséges tényező - tanárok motiválása, felkészítése, szabadsága, a nyelvoktatás kezdete - is megvitatásra vár.
A kormány 2014 decemberében bejelentette: 2020-tól a felsőoktatásba csak az vehető fel, aki legalább középfokú (B2 szintű) nyelvvizsgával rendelkezik.
A felsőoktatási felvételi eljárás egyik legfontosabb határideje a dokumentumpótlási időszak vége, azaz idén 2026. július 9. Ha még nem töltöttétek például a középiskolai bizonyítványotokat a Felvi rendszerébe, érdemes minél előbb pótolnotok és azt is elmagyarázzuk, miért.
A cél az, hogy a szakképzési centrumok működése még inkább szakmai alapokra épüljön, és politikamentesen, átláthatóan szolgálja a tanulók és a helyi gazdaság érdekeit.
Tovább emelkedhet a pedagógusok és a szakképzésben dolgozó oktatók bére. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezete szerint a januári 10 százalékos béremelést további 0,4 százalékponttal egészítenék ki, ráadásul visszamenőlegesen.
Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
