Elfogadják-e majd az új, A2-es nyelvvizsgát az egyetemek, főiskolák? Minden szakon feltétel lesz a bizonyítvány? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.
Hallottam róla, hogy a jövőben A2-es nyelvvizsgát is lehet majd tenni. Ezt elfogadják majd az egyetemek, főiskolák a diplomához?
Nem valószínű: az alapképzéseken jelenleg középfokú, B2-es nyelvvizsgát kell tenni a diplomához, az A2-es azonban a jelenlegi alapfokú vizsgánál (B1-es szint) is könnyebb. A nyelvvizsgáztatásról szóló kormányrendelet-tervezet szerint az A2-es szintű vizsgát leginkább a szakiskolásoknak szánnák: az egyszerű kommunikációhoz szükséges idegennyelv-ismeret meglétét mérnék. Az A2-es szintű nyelvhasználó ugyanakkor folyamatosan nem tud részt venni a társalgásban.
Az új felsőoktatási stratégia alapján azonban elképzelhető, hogy egyes szakokon egyáltalán nem lesz majd szükség nyelvvizsgára: azokon a képzéseken, amelyeken az idegennyelv-tudás "másodlagos", megszüntetnék ezt a kötelezettséget. A részleteket itt olvashatjátok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
