A jövőben tényleg nem lesz szükség nyelvtanulásra?

A fordítóprogramok egyre korszerűbbek és okosak, ám úgy fest, ahhoz sosem lesznek elég intelligensek, hogy tökéletesen megértsenek bennünket, embereket. Ha mégis elérik a tökéletes fejlettséget, akkor pedig az jelent majd számukra gondot.

  • Eduline

Egy nagyon érdekes cikk jelent meg nemrég a Wall Street Journal oldalán arról, hogy a technológia fejlődési ütemét tekintve csak idő kérdése, és olyan kis „fülesekkel” járkálhatunk, ami élőben fordít bármilyen idegen nyelvet.

A cikk után egyesek fantáziája be is indult, és arról kezdtek álmodozni, hogy teljesen feleslegessé válhat a nyelvtanulás, ugyanis mindenkinek elég lesz majd egyetlen nyelven jól kommunikálnia, a programok majd elintéznek mindent.

David Arbesú, a University of South Florida nyelvészprofesszora a The Conversation nevű oldalon próbálja lehűteni azokat, akik abban bíznak, kidobhatják a nyelvkönyveket.

Arbesú érvei egyébként elég meggyőzőek, ugyanis bárki ellenőrizheti azok valóságtartamát. Elég csak megnézni egy mai fordítóprogramot, ami a legtöbb közösségi oldalba már beépítve működik, és látható, hogy szó szerint fordítanak.

A professzor szerint azonban a nyelv nem ennyire absztrakt, hanem egy csomó minden befolyásolja a jelentést, amivel a gépek egyszerűen nem tudnak mit kezdeni. Erre utal az is, hogy a legjobbnak tartott fordító, az Unbabel 42 ezer fordítót alkalmaz, tehát az emberi beavatkozás elengedhetetlen a programoknál a minőségi működéshez.

Ennek oka Arbesú szerint pedig az, hogy a gépek szó szerint fordítanak, nem pedig a jelentésre koncentrálnak. Példának hozza az angol „I’m going to change” mondatot. Ezt a Google Translate úgy fordítja magyarra (ezek szerint más nyelvre is), hogy „Megyek változtatni”, holott nyilvánvaló, hogy a ruhacserére értendő. És akkor még nem is beszéltünk a különféle fordulatokról, amik akár régiónként eltérhetnek. Biztos ti is találkoztatok már olyannal, aki egy másik országrészből jött, és tudott mondani pár olyan kifejezést, ami még sosem hallottatok.

Arbesú arra utal, hogy lehetetlen lesz egy gépnek rendesen lefordítani az emberi nyelvet, mivel ez nem olyan, mint megtalálni egy kávézót, utóbbira bőven elég egy térképre alapozott applikáció. A gépek ugyanis tökéletességre törekszenek, a nyelv azonban egyáltalán nem tökéletes.

És ebben rejlik a dolog paradoxonja: ma még a gépek nem elég kifinomultak és fejlettek ahhoz, hogy megértsék és jól visszaadják az emberi nyelveket, de ha később azok lesznek, akkor már amiatt nem tudnak hitelesen fordítani.

Úgy látszik, hogy a tolmácsoknak és a nyelvtanároknak egyelőre nem kell tartani a gépektől. Na és persze reménykedni sem érdemes abban, hogy a mesterséges intelligencia felment a nyelvtanulás alól.

Hozzászólások

Nem kell 18 évesen eldöntened, mi leszel, ha nagy leszel – három magyar diák mesélte el, hogyan jutottak be Amerika és Anglia legjobb egyetemeire

Sem Angliában, sem Amerikában nem pusztán a jegyek alapján ítélik meg a jelentkezőket, sőt van, ahol egy felvételi beszélgetés többet nyomhat a latban, mint a bizonyítvány. A tanulmányi utat is rugalmasabban értelmezik: nem mindenhol kell egy frissen érettségizett diáknak azonnal tudnia, „mi lesz, ha nagy lesz”. Három, külföldre készülő diákkal beszélgettünk arról, hogyan lehet kitűnni a jelentkezők közül, mennyi ügyintézéssel jár a kiutazás, és mi vonzza őket Angliában, illetve a tengerentúlon.

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Kötelező részt venni a hétvégén tartott évnyitón?

A válasz nem egyszerű igen vagy nem. Az iskolakezdés közeledtével több család számára is kellemetlen meglepetést jelenthet, ha az iskola hétvégén tartja meg a tanévnyitó ünnepséget. Felmerül a kérdés, hogy kötelezhető-e egy diák arra, hogy pihenőnapon is megjelenjen az iskolában?

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.