A jövőben tényleg nem lesz szükség nyelvtanulásra?

A fordítóprogramok egyre korszerűbbek és okosak, ám úgy fest, ahhoz sosem lesznek elég intelligensek, hogy tökéletesen megértsenek bennünket, embereket. Ha mégis elérik a tökéletes fejlettséget, akkor pedig az jelent majd számukra gondot.

  • Eduline

Egy nagyon érdekes cikk jelent meg nemrég a Wall Street Journal oldalán arról, hogy a technológia fejlődési ütemét tekintve csak idő kérdése, és olyan kis „fülesekkel” járkálhatunk, ami élőben fordít bármilyen idegen nyelvet.

A cikk után egyesek fantáziája be is indult, és arról kezdtek álmodozni, hogy teljesen feleslegessé válhat a nyelvtanulás, ugyanis mindenkinek elég lesz majd egyetlen nyelven jól kommunikálnia, a programok majd elintéznek mindent.

David Arbesú, a University of South Florida nyelvészprofesszora a The Conversation nevű oldalon próbálja lehűteni azokat, akik abban bíznak, kidobhatják a nyelvkönyveket.

Kapcsolódó cikkek

Hatodikban még egész jól állnak nyelvtudás terén a diákok

Ha a pluszpontra mentek, akkor gyorsan le kell tenni a nyelvvizsgát

Ingyenes nyelvi tesztekkel segít felkészülni a Cambridge

A kormányok is tehetnek arról, hogy a magyarok többsége nem beszél idegen nyelvet

Arbesú érvei egyébként elég meggyőzőek, ugyanis bárki ellenőrizheti azok valóságtartamát. Elég csak megnézni egy mai fordítóprogramot, ami a legtöbb közösségi oldalba már beépítve működik, és látható, hogy szó szerint fordítanak.

A professzor szerint azonban a nyelv nem ennyire absztrakt, hanem egy csomó minden befolyásolja a jelentést, amivel a gépek egyszerűen nem tudnak mit kezdeni. Erre utal az is, hogy a legjobbnak tartott fordító, az Unbabel 42 ezer fordítót alkalmaz, tehát az emberi beavatkozás elengedhetetlen a programoknál a minőségi működéshez.

Ennek oka Arbesú szerint pedig az, hogy a gépek szó szerint fordítanak, nem pedig a jelentésre koncentrálnak. Példának hozza az angol „I’m going to change” mondatot. Ezt a Google Translate úgy fordítja magyarra (ezek szerint más nyelvre is), hogy „Megyek változtatni”, holott nyilvánvaló, hogy a ruhacserére értendő. És akkor még nem is beszéltünk a különféle fordulatokról, amik akár régiónként eltérhetnek. Biztos ti is találkoztatok már olyannal, aki egy másik országrészből jött, és tudott mondani pár olyan kifejezést, ami még sosem hallottatok.

Arbesú arra utal, hogy lehetetlen lesz egy gépnek rendesen lefordítani az emberi nyelvet, mivel ez nem olyan, mint megtalálni egy kávézót, utóbbira bőven elég egy térképre alapozott applikáció. A gépek ugyanis tökéletességre törekszenek, a nyelv azonban egyáltalán nem tökéletes.

És ebben rejlik a dolog paradoxonja: ma még a gépek nem elég kifinomultak és fejlettek ahhoz, hogy megértsék és jól visszaadják az emberi nyelveket, de ha később azok lesznek, akkor már amiatt nem tudnak hitelesen fordítani.

Úgy látszik, hogy a tolmácsoknak és a nyelvtanároknak egyelőre nem kell tartani a gépektől. Na és persze reménykedni sem érdemes abban, hogy a mesterséges intelligencia felment a nyelvtanulás alól.

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.