90 milliárd forintot költ a kormány 2020-tól a kilencedikes és tizenegyedikes diákok - kétszer kéthetes - külföldi nyelvtanfolyamára. Ez a jó eszköz az iskolai nyelvoktatás fejlesztéséhez? Ezt kérdeztük az Eduline olvasóitól.
A gyerekek alkalmasak arra, hogy nyelveket tanuljanak. A módszertan megvan, az óraszámok megvannak. Csak éppen a jó tanárok hiányoznak – mondta a nyelvoktatás helyzetéről az Eduline-nak adott interjúban Jilly Viktor, a budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium angoltanára, aki úgy véli, nem a tanárok bűne, ha nem tudnak minden diákot felkészíteni a nyelvvizsgára, amely 2020-tól az egyetemi felvételi feltétele lesz. A Fazekas vezetőtanára szerint „ez annak a több évtizede rosszul működő rendszernek a hibája, amely nem tette lehetővé, hogy olyan tanárok legyenek az iskolákban, akik ezt a feladatot meg tudnák oldani”.
A külföldi nyelvtanfolyamokon a teljes ellátást és az útiköltséget is finanszírozzák majd - többek között erről beszélt Maruzsa Zoltán köznevelési helyettes államtitkár.
A 2020-as felvételin már csak az kerülhet be alap- vagy osztatlan szakra, aki legalább egy tárgyból emelt szintű érettségit tesz, emellett van egy – legalább B2-es – nyelvvizsgája vagy azzal egyenértékű oklevele. Jár-e majd így többletpont az „első” nyelvvizsgáért?
A kormány kitart amellett, hogy 2020-tól a felsőoktatási felvételi feltétele legyen egy középfokú nyelvvizsga – mondta az Inforádiónak Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkár.
A továbbtanulás nemcsak izgalommal, hanem anyagi terhekkel is jár, amit az OTP Öngondoskodási Index szerint a szülők 81 százaléka akár lemondások árán is vállalna. Sok családnak azonban még a felvételi előtt akár több százezer forintos kiadással kell számolnia: a felvételi eljárásról szóló kormányrendelet szerint ugyanis 2020-tól a nyelvvizsga elengedhetetlen feltétele lesz a felsőoktatási jelentkezésnek.
2020-tól csak azok juthatnak be egyetemre vagy főiskolára, akiknek van legalább egy emelt szintű érettségijük és egy B2-es, komplex nyelvvizsgájuk. Facebook-követőinktől azt kérdeztük, jogos elvárásnak tartják-e, hogy csak nyelvvizsgával lehet majd felvételizni a felsőoktatásba.
Külföldi családoknál tölthetik a kétszer kéthetes nyelvi kurzust a 9. és a 11. évfolyamra járó magyar tanulók - mondta Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere szerda reggel az M1 aktuális csatornán.
Évente 140 ezer diákot érint és 90 milliárd forintba kerülhet a 9. és a 11. évfolyamra járó tanulók kétszer kéthetes külföldi nyelvi kurzusa - közölte az emberi erőforrások minisztere kedden budapesti sajtótájékoztatón.
Ha még nem igényeltétek vissza a sikeres nyelvvizsgátok vizsgadíját, akkor fontos tudni, hogy pontosan milyen feltételekkel és meddig igényelhető vissza? Itt a válasz.
A kilencedikes és a tizenegyedikes diákok kétszer kéthetes külföldi nyelvtanfolyamon vehetnek részt, ezt a kormány fizeti – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő beszédében.
A jelenlegi parlamenti képviselők 62 százalékának nincs középfokú nyelvvizsgája. A te gyereked jövőre már csak akkor jelentkezhet egyetemre, ha neki van. Miközben az ehhez szükséges nyelvtanulás feltételei nem biztosítottak minden gyerek számára – ezt posztolta a Facebookon a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány.
Megismételte az Emberi Erőforrások Minisztériuma: 2020-tól a felsőoktatásba felvétel alapfeltétele lesz a B2-es nyelvvizsga és az emelt szintű érettségi.
Várhatóan mégsem lesz kötelező a nyelvvizsga az egyetemi felvételihez 2020-tól - értesült a Magyar Hírlap több forrásból. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma viszont azt közölte: maradnak a szabályok, nyelvvizsgára is szükség lesz a 2020-as felvételitől.