A külföldi nyelvtanfolyamokon a teljes ellátást és az útiköltséget is finanszírozzák majd - többek között erről beszélt Maruzsa Zoltán köznevelési helyettes államtitkár.
„Az oktatási kormányzat tavaly elvégzett az Oktatási Hivatallal közösen egy olyan kutatást, amely a magyar nyelvoktatást tekintette át, és készült egy intézkedési terv. Az egyik hipotézis, hogy a magyar nyelvoktatás elméleti és nyelvtani alapú, és sokkal kevésbé a kommunikációs készségeket fejleszti. Márpedig nyilván a munkaerőpiac szempontjából is ez egy nagyon fontos dolog lenne. Elég nagy óraszámban tanítjuk az idegen nyelveket, több mint 900 tanóra mindenki számára rendelkezésre áll” – mondta Maruzsa Zoltán köznevelési helyettes államtitkár az Inforádiónak.
„A nyelvtanáraink egyébként felkészültek, képesek a nyelvet megtanítani, de meg kell próbálni a fiatalokat anyanyelvi környezetbe juttatni” – tette hozzá Maruzsa Zoltán, aki a kétszer kéthetes külföldi nyelvtanfolyamokról azt mondta, a diákokat családoknál helyeznék el.
Hozzátette: az angolszász világban, de a német nyelvterületen is rengeteg olyan piaci alapon elérhető nyelvi kurzus van, amely elérhető. „A teljes útiköltséget, ellátást tudjuk finanszírozni. Azt vélelmezzük, hogy talán a kilencedikben hangsúlyosabb lesz az iskolák által szervezett út. Egy tizenegyedikesnek pedig, aki már az érettségire, nyelvvizsgázni készül, egy ilyen külföldi program hihetetlen nagy segítséget tud jelenteni” – mondta.
Itt vannak az első információk az ingyenes külföldi nyelvtanfolyamokról
Évente 140 ezer diákot érint és 90 milliárd forintba kerülhet a 9. és a 11. évfolyamra járó tanulók kétszer kéthetes külföldi nyelvi kurzusa - közölte az emberi erőforrások minisztere kedden budapesti sajtótájékoztatón.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
