Az elmúlt öt évben drámai mértékben visszaesett a nyelvvizsgázók száma Magyarországon, és ez egyre látványosabban megmutatkozik a felsőoktatásba jelentkezők körében is: míg korábban a nagy budapesti egyetemekre felvettek szinte mindegyike rendelkezett legalább egy B2-es nyelvvizsgával, mára akár húsz százalékkal is csökkent azok aránya, akik a felvételiig megszerezték azt – annak ellenére, hogy a vizsga első alkalommal ingyenes és többletpontot is ér.
Ahogyan arról korábban számos alkalommal részletesen írtunk, míg 2019-ben még összesen 124 470-en vizsgáztak, az első Covid miatti nyelvvizsga-amnesztiának köszönhetően a piac egyik évről a másikra majdnem negyvenezer nyelvvizsgázótól esett el. Az Oktatási Hivatal adatai szerint
2020-ban már csak 86 026-an próbálkoztak nyelvvizsgaszerzéssel,
Bár még így is a középiskolások közül mennek a legtöbben nyelvvizsgázni - hiszen a beesés leginkább a diplomaszerzés előtt álló korosztályra vonatkozik, mivel ők azok, akik törvény hiányában nem fáradnak nyelvvizsgázással - a középiskolások között is jóval kevesebb azoknak a száma, akik nyelvvizsgával rendelkeznek addigra, mire a felsőoktatásba felvételiznek. Holott azt az egyetemek a korábbinál bőkezűbben jutalmazzák többletpontokkal, az első sikeres nyelvvizsga megszerzése pedig lényegében ingyenes. Annak az árát ugyanis 72 700 forintig visszakaphatják azok, akik 2018. január 1-jét követően elsőként szereznek
és
Ez a visszaesés a nyelvvizsgázó középiskolások számában a hallgatói kiválósági rangsor ezen szempontjában egyértelműen láthatható. Míg 2023-ban még a Budapesti Corvinus Egyetemre jelentkezők 99 százalékának volt nyelvvizsgája, 2024-ben ez már csak 82,72 százalék volt, mostanra pedig 80,52 százalék. Közel 20 százalékkal esett tehát vissza a nyelvvizsga-amnesztiák és a felsőoktatási törvény megváltoztatása óta.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre felvett hallgatók 89,64 százalékának volt legalább egy B2-es, azaz középszintű nyelvvizsgája, mostanra pedig ez arány 72,17 százalék.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen két év alatt 89,56% százalékról 68,09 százalékra esett vissza a nyelvvizsgával felvett hallgatók száma. Vannak ugyanakkor pozitív változások is: az Állatorvostudományi Egyetemen például két év alatt 10 százalékkal, a Semmelweis Egyetemen 3 százalékkal nőtt a nyelvvizsga birtokában jelentkezől aránya.
Így a nagy budapesti egyetemek ebben a részrangsorban visszacsúsztak; az élen pedig átvették a helyüket a specifikus képzéseket kínáló kisebb intézmények. 2026-ban a legtöbb nyelvvizsgával rendelkező hallgatót az Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetemre vették fel, ahol az oktatás németül zajlik, tehát a nyelvtudás elengedhetetlen.
Ezen az öt egyetemen a legmagasabb a nyelvvizsgával felvételiző diákok aránya:
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
