Van olyan egyetem, ahol két év alatt több mint 20 százalékkal esett vissza a nyelvvizsgával jelentkezők száma

Az elmúlt öt évben drámai mértékben visszaesett a nyelvvizsgázók száma Magyarországon, és ez egyre látványosabban megmutatkozik a felsőoktatásba jelentkezők körében is: míg korábban a nagy budapesti egyetemekre felvettek szinte mindegyike rendelkezett legalább egy B2-es nyelvvizsgával, mára akár húsz százalékkal is csökkent azok aránya, akik a felvételiig megszerezték azt – annak ellenére, hogy a vizsga első alkalommal ingyenes és többletpontot is ér.

  • Székács Linda

Ahogyan arról korábban számos alkalommal részletesen írtunk, míg 2019-ben még összesen 124 470-en vizsgáztak, az első Covid miatti nyelvvizsga-amnesztiának köszönhetően a piac egyik évről a másikra majdnem negyvenezer nyelvvizsgázótól esett el. Az Oktatási Hivatal adatai szerint

2020-ban már csak 86 026-an próbálkoztak nyelvvizsgaszerzéssel,

  • 2021-ben 85 504-en,
  • 2022-ben 83 145-en,
  • 2023-ban 66 307-en,
  • 2024-ben pedig csupán 58 969-en.

Bár még így is a középiskolások közül mennek a legtöbben nyelvvizsgázni - hiszen a beesés leginkább a diplomaszerzés előtt álló korosztályra vonatkozik, mivel ők azok, akik törvény hiányában nem fáradnak nyelvvizsgázással - a középiskolások között is jóval kevesebb azoknak a száma, akik nyelvvizsgával rendelkeznek addigra, mire a felsőoktatásba felvételiznek. Holott azt az egyetemek a korábbinál bőkezűbben jutalmazzák többletpontokkal, az első sikeres nyelvvizsga megszerzése pedig lényegében ingyenes. Annak az árát ugyanis 72 700 forintig visszakaphatják azok, akik 2018. január 1-jét követően elsőként szereznek

  • államilag elismert általános nyelvi vagy szaknyelvi komplex B2 típusú (középfokú) vagy komplex C1 típusú (felsőfokú) nyelvvizsgát,
  • komplex nyelvvizsgával egyenértékűvé egyesíthető középfokú vagy felsőfokú írásbeli és szóbeli részvizsgát,
  • emelt szintű idegen nyelvi érettségi vizsgát, vagy
  • komplex nyelvvizsgának megfelelő, honosított nyelvvizsgát

és

  • a 35. életévüket még nem töltötték be, vagy
  • már betöltötték a 35. életévüket, de csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülnek.

    Ez a visszaesés a nyelvvizsgázó középiskolások számában a hallgatói kiválósági rangsor ezen szempontjában egyértelműen láthatható. Míg 2023-ban még a Budapesti Corvinus Egyetemre jelentkezők 99 százalékának volt nyelvvizsgája, 2024-ben ez már csak 82,72 százalék volt, mostanra pedig 80,52 százalék. Közel 20 százalékkal esett tehát vissza a nyelvvizsga-amnesztiák és a felsőoktatási törvény megváltoztatása óta.

    A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre felvett hallgatók 89,64 százalékának volt legalább egy B2-es, azaz középszintű nyelvvizsgája, mostanra pedig ez arány 72,17 százalék.

    Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen két év alatt 89,56% százalékról 68,09 százalékra esett vissza a nyelvvizsgával felvett hallgatók száma. Vannak ugyanakkor pozitív változások is: az Állatorvostudományi Egyetemen például két év alatt 10 százalékkal, a Semmelweis Egyetemen 3 százalékkal nőtt a nyelvvizsga birtokában jelentkezől aránya.

    Így a nagy budapesti egyetemek ebben a részrangsorban visszacsúsztak; az élen pedig átvették a helyüket a specifikus képzéseket kínáló kisebb intézmények. 2026-ban a legtöbb nyelvvizsgával rendelkező hallgatót az Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetemre vették fel, ahol az oktatás németül zajlik, tehát a nyelvtudás elengedhetetlen.

    Ezen az öt egyetemen a legmagasabb a nyelvvizsgával felvételiző diákok aránya:

    • Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem - 95,24%
    • Állatorvostudományi Egyetem - 94,00%
    • Budapesti Corvinus Egyetem - 80,52%
    • Semmelweis Egyetem - 79,81%
    • Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - 72,17%
    Hozzászólások