Hiába kaphatják vissza a nyelvtanulók az első nyelvvizsgájuk árát, egyre csökken azoknak a száma, akik bármilyen idegen nyelvből vizsgáznak.
Alig 36 792-en nyelvizsgáztak 2025 első félévében az Oktatási Hivatal erre vonatkozó adatai szerint. Mint ahogyan erről korábban már írtunk is, ez több mint 2000 fővel kevesebb, mint az előző év azonos időszakában, amikor 38 928-an vizsgáztak, és több mint 7200 fővel alacsonyabb, mint 2023 első félévében, amikor még 44 111-en próbálkoztak.
Az adatok szerint
tettek az év első hat hónapjában.
Azok pedig még kevesebben vannak, akiknek sikerült is megszerezni a bizonyítványt. Sikeres nyelvvizsgát ugyanis alig 28 689-en tettek, több mint 7500-an megbuktak.
Angolból még csak-csak mennek, a többi nyelvből eltűnnek
A számok mögé nézve azt látjuk, hogy a legmagasabb számban angolból próbálkoztak nyelvvizsgaszerzéssel a diákok - összesen 30 856-an az év első felében, zömében 14-19 évesek, tehát felsőoktatásba készülő középiskolások.
Németből már az 5000 főt sem érte el a nyelvvizsgázók száma, mindössze 4557-en próbálkoztak. Az igazán siralmas számok viszont a kisebb, általában második idegen nyelvként tanult nyelvekre jellemzőek.
Spanyolból 327-en, franciából 262-en, olaszból 224-en próbálkoztak. Mindeközben a Klebelsberg Központ országos mérés keretei között azt méri fel, hogy lenne-e igény a kínai nyelv bevezetésére a magyar közoktatásba - ebből egyébként 2025 első felében mindössze 5 fő nyelvvizsgázott.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
